(Persze ott még nyilván nem voltak animált párbeszédek stb., de tök jópofa volt.)
Illetve a Morrowind jutott még eszembe: ott figyelmeztetett a játék, ha a fő küldetésvonal szempontjából kritikus fontosságú NPC-re készültél rátámadni, hogy oké, kispajtás, de akkor a fő szálnak annyi lesz, szóval gondolt meg. (Tovább kalandozni persze lehetett a szigeten, nem volt game over, csak a főküldit felejthetted is el.)
Hogy on is legyek: nekem kimaradt az előző rész is, és ez is ki fog maradni. A harcrendszere - legalábbis számomra!!! - egyszerűen ergya, nincs rá jobb szó. Időm is kevés, akkor pedig inkább olyan játékokat választok, amelyeket maradéktalanul tudok élvezni.
De elhiszem, hogy máskülönben szuper, meg minden!
Endure. In enduring, grow strong.
Aztán mikor rákanyarodtam a fő küldetési szálra, akkor kegyetlenül felpörögtek az események!!! 
Csak kapkodtam a fejemet és hirtelen máris egy vadonatúj térképen találtam magam. Egyszerűen egészen elképesztően fenomenális lett a játék, nagyon éltem ezt az elmúlt 6 napot otthon! Éreztem, hogy ez lesz számomra a GOTY és nagyon nehéz lesz letaszítania bárminek a dobogó legfelső fokáról. Sajnos vissza kell térnem a valóságba és ma már az irodában húzni az igát, de azonnal rohannék haza folytatni!!!
Feltámadt valahogy. Na sebaj. Lehet csak én voltam ilyen elvetemült, hogy valami teljesen váratlan dolgot tettem itt, amivel a készítők nem számoltak.
