Stratégiai játékok

Már sokszor - sok topicban és sokk cikkben - kiálltam a körökre osztott stratégiák (TBS) mellett. Sokszor a real-time (RTS) rovására. Ez nem azért van, mert magával az RTS-sel, mint játékformával van bajom, hanem azért mert a legtöbb RTS (nem írok le címeket) sajnos a nagyon gagyi, tömegjáték kategóriában készült.
A TBS régen - amikor még lassúak voltak a gépek - az egyetlen stratégiai játék volt (számomra az a szó, hogy stratégia, még mindig a TBS-eket jelenti, holott a világ megváltiozott és ma már mindengi az RTS szinonímájaként használja). És régen, voltak ugyan ilyen gagyi és tömegjáték TBS-ek, hiszen a tömegeket akkor is ki kellett szolgálni (ők fizetnek sokat). Ma viszont már csak igen komoly TBS-ek kerülnek ki, mert a szar játékokat már általában RTS-nek írják meg. Ami - HANGSÚLYOZOM - nem azt jelenti, hogy nincs jó RTS!

Sokan felvetik itt a Panzer Generalt. Magam is hosszú napokat és éjszakákat töltöttem vele és nagy rajongója voltam. De most már - idősebb fejjel - be kell látnom, hogy egy nagyon egyszerű (csúnyább szóval primitív) játék volt. Hihetetlenűl elnagyolt. Példáúl sose lehetett tudni, hogy egy egység az most egy szakasz, egy század, vagy egy hadosztály... De bármi is volt, az életben nem léteznek vegytiszta Tigris vagy Puma hadosztályok, stb...

Természetesen a játékélmény elragadó, ehhez nem fér kétség. De ha már TBS, akkor százszor inkább The Operational Art of War. Ez a játék már előre jelezte a 3D kártyás kor TBS-eit, amikor nem a látvány a fontos, hanem a mélység és a valósághűség. A TOAW olyan szinten belemegy a dolgokba, hogy úgy aránylik a Panzer Generalhoz, mint maga a Panzer General az aknakeresőhöz.

Ja és még annyit a TBS-ekről, hogy minden idők legjobb stratégia játéka - a Civilization - is TBS. ezt nem szabad elfelejteni!

Annak reményében, hogy nem sértettem mindenkit vérig, sok kellemes játékot kívánok, kinek RTS-sel, kinek pedig TBS-sel. Én a magam részéről maradok a Combat Mission-nél.