A Volga lánya nevet viselő up-to-date szovjet csatahajón, amelyet még az első világégéskor rendszeresítettek, és azóta rendszeresen elszenesítettek kisebb torpedókísérletek alkalmával, éppen nem volt használható fedélzeti ágyú. Mit tehettek szegény továrisok, kénytelenek voltak tankokat vezényelni a hajóhídra. Pista bának se kellett több, mikor meglátta maga alatt a vörös csillagokat...
Azonnal a Don kanyarba képzelte magát, bosszúra éhesen kaparta ki zuhanás közben addig szárnymerevítőnek használt '89-es rövid csövű dupla kapáját. Azonban a Grísa se volt rest, az Amúri partizán eléneklése után kitűzte magára a teljes pártvezetés arcképcsarnokát, usánkát húzot a fejibe, oszt nekiesett Pista bának vészjósló szagú fogsorával. Pista bá szerencséjére a francia filmesek éppen arra húztak el mint a vadlibák (valami Csanál plusszos, madarakról szóló film miatt röpködtek arra), így legalább felfogták a T-51-esek ágyútüzét, és a Grísát is lerobbantották a Pista bá torkáról, akinek má lilult a feje
, mint idegbajos vakondnak, ha lebetonozzák a vakondtúrásait, és aranyér ellenében sem jut a felszínre az istenért sem. Pista bá tapasztalt IQ-harcos volt, tudta mit kell tennie, ha földet ér...
