Katonai tévedések: I-II VH, Vietnam, Öböl háború...

Ami a németek 'gyengébb színvonalát' illeti: 1. Az természetes dolog, hogy minden egyes részterületen és fegyvertípusban egyetlen hadsereg sem lehet fölényben az összes többivel szemben. 2. Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a viszonylagos színvonalesés a háború 2. felében, az erőforrások elégtelenségéből, valamint az újonc- és tisztutánpótlás problémáiból eredt! A szövetségesekkel ellentétben még a jóval kisebb veszteségi arányok ellenére sem lehetett lépést tartani a veszteségekkel és a fejlődéssel. 3. A némely területeket csakugyan érintő lemaradás elsősorban még így is anyagi-technikai jellegű volt. A német katonai doktrina (egy-két olyan területet leszámítva mint pl. a repülőgéphordozókkal történő harc) végig felette állt az ellenségének.

A szövetséges hatalmak katonai doktrinái a tömeghadászatot képviselték. Az ilyen hozzáállás tudvalevőleg nem kedvez a magas szintű kvalitásoknak. A lényege az, hogy a nagy anyagi-emberi túlerőben levő saját csapatok felőrlik az ellenséget. A szövetségesek zsigeri reflexből a túlerejükre és a nyersanyagbeli, gazdasági fölényükre építették az egész hadviselésüket, míg a németek már csak szűkös anyagi forrásaik miatt is rá voltak kényszerítve arra, hogy az eszüket és a fantáziájukat használják, és a lehető legtöbbet, az elérhető legjobb minőséget hozzák ki emberből, anyagból egyaránt.

"Mellékesen" pedig a német villámháborús doktrina gyors és kis veszteségekkel járó háborúkat, míg a szövetséges hadviselés a lényegéből adódóan lassú és iszonyúan véres háborúkat eredményezett hallatlanul magas civil veszteségekkel.

Az 'angolszászok' katonai doktrinája kockázatkerülő, érthetetlenül nehézkes, a végletekig óvatoskodó volt, és aránytalanul sok pusztítással járt. A biztonság kedvéért teljes szélességben támadtak lendületes bekerítő hadműveletek helyett. Nemcsak a németek, de a szovjetek is messze túlszárnyalták őket hadműveleti téren. Ennek köszönhették, hogy a Berlinért folyó versenyben is alulmaradtak. De ennél a töketlenkedésnél többre nem is nagyon voltak képesek, mert amikor meg nagynéha kockáztattak, félelmetesen kétbalkezesen jártak el és kudarcot vallottak. A legjobb példa erre a Market-Garden hadművelet. Amikor a terepet jól ismerő holland tiszek meglátták a "nagy Monty" hadműveleti tervét, a hajuk is égnek állt az elszörnyedéstől. Azt mondták, náluk már a tisztiiskolában elcsapták volna azt, aki ilyen tervet készít (és ez csak a szárazföldi felvonulásra vonatkozott).

Az itáliai erőviszonyokról: a létszámfölény mellett (a németeknek ráadásul még a megbízhatatlan olaszok miatt is rengeteg emberüket kellett a hátországban tartani) a legfontosabb mégis a hatalmas hadianyagfölény volt. Ha csak a totális szövetséges légifölényre gondolunk vagy a német rejtjelkód ismeretére, eléggé megdöbbentő és igencsak elgondolkoztató, micsoda állapotok uralkodhattak a szövetséges parancsnokok fejében. És ezt már nem lehet pusztán a viszonylagos tapasztalatlanságukkal magyarázni. Az itáliai hadjárat jellemző és kirívóan szégyenteljes fejezete az 'angolszászok' 2. vh-s hadtörténetének.

-- Censored --

Főleg nem a harcászatról fogok beszélni, mert a modern háborúkat a hadműveleti szint és a hadászat dönti el és ezekben a németek menthetetlenül alulmaradtak.
Az angolszászok tevékenységének kulcsa az ún. közvetett tevékenység hadászata. A nyugat-európai és amerikai katonai doktrínának még mind a mai napig ez a vezérlőelve.
Az olasz és a nyugat-európai hadjáratot ezen irányvonalak köré építették. Az angol és amerikai vezetők között nagy volt a rivalizálás, mind katonai, mind politikai kérdésekben. A főparancsnokságok megosztottak voltak, az angol és amerikai erők között a hadműveletek során szigorúan betartották a sávhatárokat. Ez a közvetlen oka amiért nem semmisítették meg teljesen a falaise-i zsákban rekedt német csapatokat.
Elöttem egy rejtélyes ügy van. Nagy-Britannia összesen kettő hadsereget volt képes kiállítani Európában. Ezekben is több lengyel, új-zélandi, kanadai hadtest harcolt. Az amerikai erők 75-80 százalékát alkották a szövetségeseknek. Hogy gondolták, így lesz súlyuk a hadászati irányok eldöntésében ?

Az itáliai erőviszonyok. A szövetséges 15. hdscs. közép-olaszországi hadművelete kezdetén 16 hadosztállyal rendelkezett, a szembenálló német erők 19 hdo.-val. A hadművelet végén a 15. hdscs. 30 hdo.-val, míg a németek 23 hdo.-val rendelkeztek. Természetesen addigra már légi uralmat vívtak ki az angolszászok. A dél-franciaországi partraszálláshoz a 15. hdscs.-tól 10 hdo.-t elvettek. Lényeg, hogy Itáliában csak minimális emberanyagfölényben voltak az angolszászok.

Az 5. amerikai hds. '44 januári támadása jól kezdődött betörtek a német főellenállási vonalakba. Tán az amerikaiak lepődtek meg legjobban, mert a két további hadtestüket csak napok múltán vetették harcba. A 8. angol hadsereg még a füle botját sem mozdította. A németek az angolok előtti arcvonalból vonták ki azt a hadtestet mely sorra megállította az amerikai támadásokat. Az 5.hds. egész arcvonalában támadott egy lépcsőben, erős csapásmérő csoportosítás nélkül (gondoljunk arra mennyire más volt a szovjet doktrína).

A második és harmadik nagy támadás (február, március) sok hadműveleti hibát hozott. Monte Cassino-t mint kulcsállást rosszul értékelték. Nem merték megkerülni, mivel egy újabb német védelmi vonalat is át kellett volna törni. Arra viszont a szövetséges hadvezetés nem gondolt (ill. óvatoskodott), hogy a németeknek amúgy sincs ereje az összes védelmi vonalat tartani, így Monte Cassino-t feladták volna. Egy hadtest volt támadásban (a négyből), keskeny arcvonalon, így egy német hdo.-ra, csak kettő szövetséges jutott.
A bombázásokról, tüzérségi tűzről. Kb. 2,5 négyzetkilóméter nagyságú területre zúdult ahol ugyan a németek 70 százalékos veszteséget szenvedtek, de ez csak egy zászlóalj védőkörlete.

A végkifejlet. Az eddig (3 hónapja) tétlen 8. angol hds. sávját kiterjesztették Monte Cassino körzetére is. Májusban összehangolt megkerülő támadást a németek nem tudták feltartoztatni, a Gustav-vonalat kiürítették.

Nehézkesség, ez a legjobb szó a szövetségesek tevékenységére, mivel Monte Cassino elleni támadás felesleges volt, csak a kulcsállások elmélete hipnotizálta őket. A hosszadalmas hadjáratot csak saját hibáinak köszönhetik.

Természetesen az eseményeket leegyszerűsítettem, ill. többet ki is hagytam.