Ma két találkozó között elveszvén a pesti plálakultúrában megnéztem a filmet. Vegyes érzelmekkel távoztam. Egyészt, a regény vérmes leegyszerűsítése ez, túlzott mértékben. Másrészt nagyon amerikai (persze, mi mást is várhanénk Spilberg bácsitól), számos olyan jelenettel, amiktől majdnem fejemet fogtam kínomban. A célzások nagyon direktek "mindenekelőtt a család és a haza, de főleg a haza", ami persze nem is baj, de kissé idegesítő, akárcsak az amúgy jól alakító kicsleány állandó sivítozása...bevallom igencsak örültem volna, ha a film felénél feltrancsíozzák-opcionálisan a negyedénél
A kameramozgás jó ötlet volt, csak nem új ötlet, a látvány elmegy, a cselekmény néhol illogikus és a párbeszédek néha halál idegesítők "miért papa, most hurrikán van?" Hát könyörgöm, az idegenek halálraölik az embeeket, ere azt kérdezik, hogy miért is kell félni...
