Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
A kutya az ember legjobb barátja már évezredek óta, azonban számos olyan dologról még nincsen a modern embernek sem tudomása, amely feltárja az állat teljes anatómiáját, szellemi képességeit, érzelmi világát vagy éppenséggel az agytérfogatát. Az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatóinak köszönhetően azonban egyre közelebb kerülhetünk a megoldáshoz, hiszen legújabb feltárásuk alapján, digitalizált koponyák segítségével rekonstruálták 24 kutyafaj és 4 vadon élő farkasféle agyát, így szemléltetve a lényeges különbségeket, felépítésbeli elemeket és időbeli változásokat egyaránt.
Az agytérfogat mérése
Egyes kutyafajták között felfedeztek jelentős agytérfogatbéli különbséget, azonban alaki eltérések is láthatók. Sokan azt gondolnák, hogy egy csivavának sokkal kisebb az agytérfogata, mint a nápolyi masztiffnak, azonban összességében nem méretarányosan változik a hiedelmekkel szemben, hiszen az említett két kutyafaj között is csupán kétszeres szorzó van, azaz a masztiffnak kétszer akkora az agytérfogata, mint a pici csivavának. Azonban elmondható, hogy az arckoponya hossza hatással van egyes agyterületekre, mint például a szaglólebenyre vagy a homloklebeny elülső részére.
Míg korábban a koponyacsont belső mintázata és formája alapján rekonstruálták - akár a dinoszauruszok vagy az ősember - agyának fejlettségét, ma már modernebb eszközökkel próbálkoznak. Az előző eljárás alkalmával a koponyaüreget fokozatosan megszilárduló anyaggal töltötték ki, így komplett képet kapva az agy alakjáról és méretéről, következtetést levonva annak fejlettségéről.
Modern problémák, modern megoldások
Napjainkban azonban a komputertomográfiás képalkotás, azaz CT adja a legjobb lehetőséget az agy megismerésére, mivel megfelelő szoftverek segítségével digitális öntvényeket is elő tudnak állítani, ezzel mérve a változásokat. Ennek a technológiának köszönhetően a felszín olyan részletességgel visszaadható, hogy egyes agyi erek lenyomata is tisztán látható lesz. Így bizonyítható, hogy a koponya fajta szerinti és időbeli torzulásával egyes agyi területek egymáshoz viszonyított aránya teljes mértékben megváltozik.
Például a mopszok vagy a francia bulldogok esetében a szaglóhagyma fokozatosan hátrébb tolódik, ezzel egészen a homloklebeny alá kerülve. A kutatócsoport jövőbeni célja, hogy megvizsgálja, hogy az agy alakjának változása mennyire függ össze a viselkedés megváltozásával, a szaglás, a kommunikációs és a problémamegoldó képesség alakulásával.
Amennyiben szeretnél több információval gazdagodni a témában, akkor keresd fel a Kutyabarát Magazin weboldalát, ahol számos érdekes ténnyel és hasznos tanáccsal lehetsz gazdagabb.
