Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
Egyetértés van a szakmában arról, hogy a hagyományos vírusvédelem már nem nyújt megfelelő védelmet az új kártevők ellen, és szükség van új generációs védelmi megoldásokra. Az már azonban tévhit, hogy a hagyományos gyártók csak hagyományos védelmet nyújtanak, hiszen éppen ők azok, akik a legtöbb új generációs technológiát feltalálták és bevezették.
Ma egy tipikus kártevő olyan komplex kódból áll, amelyet évekig fejlesztenek a bűnözők. Mivel a vírusvédelmi szoftverek az új kártékony kódokat általában gyorsan detektálják, ez a fejlesztés a bűnözők számára csak akkor kifizetődő, ha a már ismertté vált vírusokat gyorsan és egyszerűen újra tudják csomagolni, majd az újracsomagolással álcázott kártevőt új verzióként tudják terjeszteni.
A hagyományos vírusvédelem minden egyes újracsomagolt kártevőt új változatként analizál, majd minden új változatot egyesével blokkol a szignatúrák alapján. A vírusirtó cégek is tudják, hogy ez nem jelent megoldást, ezért folyamatosan fejlesztik azokat a technológiákat, amelyek segítségével „általánosan” ismerik fel a kártevőket, jellemzően azok viselkedése alapján. A német G DATA volt a világon az első vírusirtó szoftver, 1985-óta piacvezető az anyaországban. Jó példa annak bemutatására, hogy milyen fejlődésen mentek keresztül a védelmi szoftverek az elmúlt 37 évben.
Elsőként, a 2000-es évek elején a heurisztikus védelmi technológia jelent meg, amely azt teszi lehetővé, hogy a vírusirtó a kártevőkre jellemző jegyek alapján blokkoljon kódokat. Ezt követte az első valódi új generációs technológia, a magatartás-alapú vírusvédelem bemutatása, amely szimuláció alapján képes blokkolni azokat a kódokat, amelyek a kártevőkre jellemző viselkedést mutatnak.
A felhőalapú védelmi technológiák már 2007 körül megjelentek, ekkor mutatta be a Commtouch a nulladik órában védelmet nyújtó outbreak shield technológiáját, amelyet a G DATA is integrált vállalati antivírus rendszereibe, majd lakossági megoldásaiba. A felhőalapú védelmi technológiák felhasználása lehetővé teszi, hogy egy adott fájl vagy e-mail egyedi azonosítóját a vírusirtó szoftver egy távoli adatbázisban ellenőrizze, és így egy e-mail terjedését pusztán a levél terjedési mintája alapján blokkolja anélkül, hogy a tartalmát ismerné.
2007-óta is eltelt már 15 év, és a fejlődés, fejlesztés nem állt meg. Egy sor olyan technológia került bemutatásra, amely jóval túlmutat a szignatúra alapú felismerésen.
A BankGuard technológia a G DATA esetében azt felügyeli, hogy online bankolás és fizetések során a felhasználói adatokat semmilyen folyamat ne tudja kiolvasni a böngészőkből. A billentyűzetnaplózás (keyloggerek) ellen védelmet nyújtó modul azt felügyeli, hogy a billentyűzet leütéseit ne lehessen kiolvasni a memóriából vagy a különböző programokból. A sérülékenységvédelem (exploit protection) a harmadik fél által gyártott alkalmazások (szövegszerkesztő, pdf-olvasó) biztonsági hibáit foltozza be úgy, hogy felügyeli, hogy ezek a szoftverek hogyan használják a gép memóriáját. A néhány éve bemutatott zsarolásvédelem pedig a titkosító kártevők ellen úgy nyújt védelmet, hogy blokkolja azokat a folyamatokat, amelyek tömegesen fájlokat szeretnének módosítani a gépen, ezzel meggátolva a zsarolóvírusok működését.
Végül a 2020-as években megjelent a gépi tanuláson és neurális hálókon alapuló védelem (G DATA DeepRay és G DATA BEAST), amely azt teszi lehetővé, hogy a gyártó a védelem során megszerzett tapasztalatait folyamatosan felhasználja az új kártevők elleni védekezésben, valamint egy saját fejlesztésű gráfadatbázis segítségével is feldolgozza, hogy a kártevők hogyan viselkednek a számítógépeken, és képes legyen visszafordítani a kártékony változtatásokat.
Amint a példa mutatja, értelmetlen ezért hagyományos vírusvédelemről és hagyományos gyártókról beszélni, az új generációs technológiák minden korszerű védelemnek részét képezik, és a termékek összehasonlítása csak a technológiák részletes összevetésével lehetséges.
