Az ember, aki mindenképpen verekszik

Cserhalmi György ismét nekivágott, hogy bebizonyítsa: ő a magyar Belmondo. Új krimijében, Az ember, aki nappal aludt-ban (hazai bemutató: január 15.) a korrupt rendőrök ellen forduló, makacs és magányos zsarut alakít, aki kalandjai során legalább annyi pofont kap, mint ad. A Budapesten játszódó film franciás hangulata sem véletlen: a vagy negyven éve Párizsban filmező Szabó László a rendező.
És mert az író-rendező régi jó barátja Cserhalminak, kifejezetten neki írta a szerepet. És mert jól ismeri, a forgatókönyv szerint a főszereplő zsaru még a film elején eltöri a lábát (előtte néhányszor megüti a bokáját), és gipszben, mankóval játssza végig a kalandjait. Hogy miért? Mert a direktor tudta, hogy makacs színésze – épp, mint Belmondo – nem hajlandó szakemberre bízni a kaszkadőrmutatványokat. És mert szerette volna ebben megakadályozni, combig érő gipszet rakatott rá.
Tyutyu persze így sem akart kimaradni a verekedésekből és autóból való kizuhanásokból. Amikor tehát a filmben a rendőr egy kocsmai bunyó végén vagy négy asztalt magával ránt, az valóban ő maga: a gipsszel súlyosbított, Kossuth-díjas Cserhalmi György.