Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Gobiakos blogja

Sucker Punch - beharangozó

Gobiakos | 2011.02.21. 16:44 | kategória: film | 9 hozzászólás

Zack Snyder neve sokaknak ismerős lehet már így 2011 elejére, hiszen az idén 45 éves rendező letett az asztalra ezt-azt. A 2004 előtt főként reklámfilmeket készítő Snyder a millennium után 4 évvel kapta meg a lehetőséget, hogy a gyöngyvászonra is „varázsolhasson”. Ez volt George A. Romeo sikeres horrorjának a Holtak hajnalának a remake-je. Jól sikerült munka lett, még így hét évvel később sincs oka a szégyenkezésre a zombiktól hemzsegő produktumnak.
Aztán 2006-ban kaptunk Zack bácsitól egy olyat, hogy a fal adta a másikat! Frank Millar azonos című képregénye alapján filmre vitte a 300 című hőskölteményt. Leonidász király és hű katonáinak története olyan újragondolást kapott az eredeti mondához képest, hogy a nagyérdemű néha még pislogni is elfelejtett.
A fentebb említett adaptációt egy újabb képregényes megbízás követett; ez volt a Watchmen – Az őrzők, ami – a 300-hoz hasonlóan – kockáról kockára másolódott a füzetekből a mozivászonra. A filmben a bemutatott hősök története ugyan megosztotta a nézőket, de hál’ Istennek a Watchmen azért a fontosabb helyeken illetve elismert személyek szemében pozitívan és a helyén lett értékleve.
Tavaly libbent be a filmszínházakba az Őrzők legendája, ami nem a Watchmen folytatása ( :-) ), hanem egy különálló animációs film baglyokkal a főszerepben. Sokak meglátása szerint a történet a lélegzetelállító látvány rovására ment, ám én többet láttam benne, mint egy szimpla „jó a rossz ellen” sztorit; nekem tetszett.

A wisconsini születésű rendező idén egy újabb filmmel lep meg minket, ami saját ötletén alapul: ő a sztori kiagyalója, ő írta a forgatókönyvet és még a rendezői székbe is ő ült bele. Egy szó, mint száz a Sucker Punch egy ízig-vérig Zack Snyder film lesz. Meglepődik még valaki, ha ezek után azt mondom, hogy a látvány itt sem adja alább, mint korábbi filmjeinél? Ugye, hogy nem…
A magyar mozikba Álomháború címen érkező alkotás középpontjában egy hányattatott sorsú, mostohaapja által folyton zaklatott fiatal lány áll, akit az 1950-es években elmegyógyintézetbe zárnak, és azt követően lobotómiát akarnak végrehajtani rajta.
A lány – Baby Doll – egy saját maga által kreált fantáziavilágba menekül, ahova magával visz még pár hasonló cipőben járó beteget. Az öt hölgyeménynek – Baby Doll-nak, Blondie-nak, Rocket-nek, Amber-nek és Sweet Pea-nek – feltett szándéka a gyötrelmektől való végleges megszabadulás. Ez úgy érhetik el, hogy ebben a roppant fura és extrém világban összegyűjtenek öt különböző tárgyat: egy térképet, a tüzet, egy kést, egy kulcsot és egy titokzatos ötödik dolgot.
Az álomvilágban való küzdelmük és kutakodásuk során rengeteg mindent látnak és tapasztalnak a szolidnak korántsem titulálható csajszik. Lesz itt minden, mi szem-szájnak ingere: német katonák, túlméretezett szamurájok, sárkányok, robotok, nyuszi mintás óriáslépegető és más egyéb fantázialények.
Snyder szerint ez a fantasy-akció-thriller olyan lesz, mint "az Alice Csodaországban, csak gépfegyverekkel". Ugyan én az aranytéglákon botorkáló hölgyemény meséjét sosem szerettem tiszta szívvel, de ez a hasonlat azért elgondolkodtatott és mosolyt csalt az arcomra.
A film bannere azt plántálja belénk, hogy „erre nem lehet felkészülni”, és az alább megtekinthető trailer is azt bizonyítja, hogy a gyengébb idegzetűek minimum kössenek egy pelenkát, mielőtt beülnek az Álomháborúra.
A magyar bemutató az idei év március 24-ére van datálva, így pontosan egy nappal előbb lehetünk tanúi a nagy szabadulásnak, mint az amerikai rajongók.
A főbb szerepekben Emily Browning, Vanessa Hudgens, Abbie Cornish, Jamie Chung, Jena Malone, Carla Gugino, Jon Hamm, Oscar Isaac és Scott Glenn lesznek láthatóak, a film sorsát pedig a Warner Bros. Pictures egyengeti.

És most pedig lássuk a már korábban emlegetett előzetest!

Melyik filmből való az idézet? - játék - II. rész >>>VÉGE!<<<

Gobiakos | 2010.12.26. 19:46 | kategória: film | 84 hozzászólás

Az első játékkal kapcsolatos nagy érdeklődés és a felhőtlen jókedv azt diktálta nekem, hogy el kell készítenem a második felvonást. És ki vagyok én, hogy ellentmondjak a nagyérdeműnek…? Tehát tessék-lássék, itt a „Melyik filmből való az idézet?” fantázianéven futó játékom kettedik része. Játsszunk egy jót közösen, fíl gúd, meg minden! ;-)



Szabályok:
• Egyszerre csak 1-et lehet tippelni.
• 5 percnek el kell telnie 2 tipp között ugyanattól a személytől.
• Minden helyes tipp 1 pontot ér.
• A „+1” (nehézségéből adódóan) 3 pontot ér.

Mindenkinek kellemes játékot kívánok!


A lelkesedés ezúttal alább hagyott, mint az első játék során, de úgy vélem, hogy panaszra ezúttal sincs okom, hiszen a megfejtések így is jöttek; főként Crea és McCl@ne volt aktív. A végére péhá is villantott, és ezzel holt versenyben sipec-cel a dobogó 3. fokán landolt.

Végeredmény:
1., Crea 7 pont
2., McCl@ne 5 pont
3., sipec 2 pont
3., péhá 2 pont
4., brandh 1 pont
4., Tyrn 1 pont

Gratula mindenkinek, és kösz a lelkes játékot! ;-)



1. Legközelebb, ha azt mondom, lődd le a köcsögöt... Lődd le a köcsögöt! ---- Crea

2. - Emberként van nyilvántartva?
- Nem, húsos fagyi vagyok. ---- brandh

3. És mit szólsz ahhoz, ha megölnélek téged, te kis majom? ---- Crea

4. – Megjövök, mielőtt annyit mondanál, hogy fapapucs.
- Fapapucs!
- Ilyen hamar azért nem... ---- Crea

5. Kérlek, ne tartsd felém azt az izét, mert még spontán lángra kapok! ---- McCl@ne

6. Nem megyek sehova. Sehova se nem! ---- Sziki szökevény

7. Nincs semmi kajánk, nincs melónk, és a madár feje csak úgy lerepült! ---- sipec

8. Néha a harag segít életben maradni. ---- McCl@ne

9. Ha hallgatjátok ezt... ti vagytok az ellenállás! ---- Crea

10. Egyszer, csak egyetlen egyszer, de szeretnék végre normálisan karácsonyozni! Egy kis tojáslikőrrel... egy kibaszott karácsonyfával... és pulykával az asztalon. ---- McCl@ne

11. Én vagyok az apád… unokaöccsének az unokabátyjának a régi szobatársa. ---- sipec

12. Ez történik, amikor beülsz egy íróasztal mögé. Elfelejtesz dolgokat. Mint például, különbséget tenni egy töltött és egy töltetlen fegyver súlya között. ---- Crea

13. - Valami baj van a bugyijával.
- Ja. Hogy nem a számban van... ---- 40 éves szűz

14. A csapost soha sem ölik meg. ---- McCl@ne

15. Nem lehet semmi olyan dolog az életedben, amit nem tudsz otthagyni harminc másodpercen belül, ha a sarkon feltűnnek a zsaruk. ---- McCl@ne

16. Tudja hogyan fog véget érni ez a háború? A képet leakasztják, a modellt pedig fel. ---- péhá

17. – Ők is pizzafutik?
- Zsernyákfutik. ---- Crea

18. Egy buzi sört a buzi barátomnak, egy normált nekem, mert én normális vagyok. ---- Tyrn

19. Tommy egészen jól haladt. Rájött, hogy neki is van agya. ---- Crea

20.- Szóval te olyan templomba járós csávó vagy, meg minden?
- Igen. Templom meg minden. ---- péhá

+1 Ne lőjétek le magatokat! Ne lőjetek egymásra! De legfőképpen ne lőjetek rám! ---- Grindhouse: Terrorbolygó

Utolsó módosítás: 2010.12.27. 00:02

Melyik filmből való az idézet? – játék >>>MIND MEGFEJTVE!<<<

Gobiakos | 2010.08.12. 19:44 | kategória: film | 148 hozzászólás

Szabályok:
• Egyszerre csak 1-et lehet tippelni.
• 5 percnek el kell telnie 2 tipp között ugyanattól a személytől.
• Minden helyes tipp 1 pontot ér.
• A „+1” (nehézségéből adódóan) 3 pontot ér.
• Ha kérhetem, akkor legyetek fair játékosok és ne guglizzatok ki egyet se, kösz! ;-)

Mindenkinek kellemes játékot kívánok!


1. Török! Ki szart bele a müzlidbe? ---- péhá

2. Reménytelen Mr. Poljakov, valami kiégett bennem. ---- Crea

3. - Harry, az csak egy élettelen tárgy, basszus!
- Te vagy élettelen tárgy, bazd meg! ---- Germi

4. - Gyerünk, szállj be a kocsiba!
- Hová megyünk?
- Egy 100.000 dolláros Mercedesben ülünk, tök mindegy hová megyünk... ---- péhá

5. Lehoznám neki a csillagokat, de ő azt akarja, hogy mosogassak. ---- Dealer

6. Bárki, aki azt hiszi nagyobb szarházi, jelentkezzen és letépem a szaros kezét. ---- Dealer

7. Pista bácsi! Helsinki az nyugat-e? ---- Germi

8. Pizzát a pocakba, ez a szlogen a pizzaériában! ---- Crea

9. Erre jártál, benyitottál, megbotlottál és pont beleakadt a farkad. ---- Kanduhrka

10. Srác korunkban gusztustalansági versenyeket rendeztünk. Kiköhögtem egy rakás turhát az asztalra, mire ő: Kezdőtől nem rossz. És fogott egy szívószálat... ---- Kanduhrka

11. - Hogy sikerült a randi?
- Kicsináltam.
- Áááh, szétkúrtad a csajt...
- Nem, tényleg kinyírtam. ---- Dealer

12. Lali, mennyire vagy túsz? Sörhöz odaférsz? ---- Crea

13. Így beszélünk, he? Mi mind így beszélünk, he? ---- Dealer

14. Az embereket szokták letartóztatni. A kutyákat megölik. ---- péhá

15. Ez egy Yugo. Keveset fogyaszt, viszont nem megy. ---- Dealer

16. A válasz a kérdések kérdésére, az életre, az univerzumra és mindenre az, hogy… 42. ---- Germi

17. Hogy mi a baj Hollywooddal? Szart csinálnak. Színtelen-szagtalan műanyagot. ---- Dealer

18. Van, amikor az embernek nincs elég köve. ---- péhá

19. Alig várom, hogy segberúghassam ET-t! ---- péhá

20. Van feketében? ---- Germi

+1 Na jó, egy kicsit izgulok. ---- Dealer


A végeredmény a következőképpen alakult:
1., Dealer 9 pont
2., péhá 5 pont
3., Germi 4 pont
4., Crea 3 pont
5., Kanduhrka 2 pont

Gratula mindenkinek, és kösz a lelkes játékot! ;-)

Utolsó módosítás: 2010.08.14. 11:24

Batman: Under the Red Hood

Gobiakos | 2010.07.25. 18:30 | kategória: film | 6 hozzászólás

Spoilermentes kritika!

Hajnalban volt szerencsém megnézni a legújabb Batman egészestés animációs filmet. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy ezúttal sem kellett csalódnom.
Mikor a nyitó képsorok után elindult az amúgy igen hangulatos, Gotham utcáin kavargó főcím és megjelent Bruce Timm és Alan Burnett neve a képernyőn, már megnyugodtam, ugyanis számomra ők garancialevélként funkcionálnak egy-egy Batman-nel kapcsolatos produktum esetében.

A DC Universe - Animated Original Movies legutóbbi húzása a Justice League: Crisis on Two Earths volt, amit pedig a Superman|Batman: Közellenségek előzött meg. A Batman: Under the Red Hood a nyolcadik egészestés animációs filmje a stúdiónak, és talán nem ismétlem önmagam: szégyenkezni ezúttal sem kell nekik.
Egy nagyon szépen és igényesen kivitelezett, darkos atmoszférával meghintett, ütős sztorival rendelkező, képregény-hű filmet raktak össze, aminek nagyon kevés gyenge pontja van és azok is elenyésző méretűek.

A rajzfilm történetét alapvetően két nevesebb Batman füzet adja, névlegesen az Under the Hood (esetleges magyarországi megjelenéséről nem tudok) és a Halál a családban címűek. Már maga a kezdés igen erős érzelmi töltettel bír: Joker egy raktárépületben kínozza Robint, míg Batman minden erejét megfeszítve siet, hogy még időben érkezzen egy esetleges tragédia előtt.

(A történet folyománya miatt fontos leszögezni, hogy ez a Robin nem az első Robin. Ő ekkor már Éjszárnyként látja el Blüdhaven városának rendfenntartási feladatait. A rajzfilm elején szereplő Robin Jason Todd, aki Dick Grayson után ölthette magára Batman partnerének jelmezét.)

A főcím után az öt évvel későbbi Gotham városában járunk, ahol egy új, eddig nem ismert szerzet tűnik fel: Red Hood. Alkut ajánl a gengszterfőnököknek miközben az egyik legnagyobbnak, Fekete Maszknak gyönyörűen keresztbetesz.
A történet bonyolódik, Batman agresszív és gyors nyomozásba kezd a titokzatos idegen után, amiben egy látványos akció erejéig Éjszárny is a köpenyes hős segítségére siet.
A történet látszólag egy szálon mozog, mégis igen mozgalmas és talán kissé fejkapkodós is a szükségesnél szerintem kicsivel több karakter miatt. Ugyanis helyet kap a rajzfilmben Joker, Fekete Maszk, Ra’s al Ghul, Amazo, Éjszárny, egy rövid flashback erejéig Rébusz, egy csapat „tech ninja” és persze maga a címszereplő, Red Hood.
A sztoriról nagyon nem is írnék többet, mert annál sokkalta értékesebb, minthogy itt elpuffogtassam az egészet; tessék megnézni!

A szinkronszínészekre mindenképp kell pár mondatot áldozni. Először is: se Kevin Conroy, se Mark Hamill nem kapott helyet a Batman: Under the Red Hood-ban. Helyettük kapunk Bruce Greenwood-ot és John DiMaggio-t. Nem óriási érvágás, de ha valakinek éveken át Conroy és Hamill hangjához szokott a füle, nos, az most kicsit meg fog lepődni.
DiMaggio nevetése sem rossz, csak hát… Mark Hamill meglátásom szerint utánozhatatlan!
A rendező, Brandon Vietti neve talán egyeseknek nem mond sokat (először én is agyaltam, hogy ki is ő valójában), de ő tette le az asztalra többek között a Batman vs. Dracula című egészestést illetve a Superman: Doomsday-t is.
A zene mesteri, köszönhetően Christopher Drake remek és kiforrott munkájának. A stáblista is hangulatos lett, az utóbbi idők talán legjobbja, amit láttam.

Az összkép igen impozáns, azt a pár apróságot meg elnézi az ember egy ilyen volumenű sztorival megáldott rajfilmnek. Ami miatt nagyon sajog a szívem, hogy Magyarországon ezeket a kiadványokat nem lehet beszerezni, gondolok itt főként az utolsó két Batman egészestésre, a Közellenségek-re és az Under the Red Hood-ra.

Summa summarum a Batman: Under the Red Hood is egy olyan kaliberű rajzfilm lett, amit még sokszor meg fogok nézni és a 9/10-et minden szemrebbenés nélkül ítélem oda neki.

Utolsó módosítás: 2010.07.26. 08:59

Két pasi meg egy kicsi - ajánló

Gobiakos | 2010.07.10. 18:07 | kategória: film | 6 hozzászólás

Spoilermentes kritika!

A következőkben egy a szívemhez nagyon közel álló sorozatról szeretnék értekezni. Ahogy az már a címből is kiderült, ez a sorozat nem más, mint a Két pasi meg egy kicsi.
A Lee Aronsohn és Chuck Lorre ötletén alapuló sitcom (situation comedy = szituációs komédia) az USA-ban 2003. szeptember 22-én startolt el. Eleddig 7 teljes évadot élt meg, az 5. és a 7. kivételével évadonként 24 epizóddal. Állítólag tervben van a 8. évad elkészítése is, de egyelőre még nem sokat tudni róla. Most azonban lássuk, hogy miről is van szó valójában, tehát jöjjön a sorozat sztorija zanzásítva:

Charlie Harper (Charlie Sheen) megrögzött agglegény, aki a lehető legnagyobb kanállal fogyasztja az életet. Zeneszerzőként szinte sosem dolgozik, hiszen a jogdíjak így is annyi pénzt termelnek neki, hogy vígan eléldegél belőle. Napközben csak henyél és literszám tölti magába a whisky-t és a margarita koktélokat. A garázsában méregdrága kocsi parkol, és a tengerre néző, Malibu legszebb környékén lévő házában a fiatal és csinos nők szinte egymás kezébe adják a kilincset.
Így éli mindennapjait a nemtörődöm playboy, Charlie, amíg egy este be nem toppan hozzá az öccse, Alan (Jon Cryer). Alan-t 12 év házasság után a felesége, Judy (Marin Hinkle) lapátra teszi, elválik tőle, mi több, a gyerektartást is szemrebbenés nélkül zsebeli be minden hónapban kövér csekkek formájában.
Alan egymagában is nagy csapás lenne Charlie-nak, de az egészet betetőzi, hogy a kidobott férj 10 éves fia, Jake (Angus T. Jones) is nála lakik minden hétvégén.
Bár Alan érkezése napján/estéjén megnyugtatja Charlie-t, hogy csak pár napról van szó, amíg nem talál magának lakhelyet, de végül mégis „ottfelejti magát” a testvérénél.

Így él a két pasi meg a kicsi egy tető alatt. Hogy teljes legyen a luxus és a kényelem, Charlie már évek óta házvezetőnőt tart, akinek legalább annyira csípős a nyelve, mint egy jófajta chili. Berta (Conchata Ferrell) valójában nagyon szereti a három krapekot, de valamiért nem mutatja ki, sőt: a folyamatos beszólogatásaiból és szarkasztikus humorából Charlie-ék már több könyvet is kiadhattak volna.
A csipkelődés és a folyamatos oltogatás persze a sorozat alappillére, úgyhogy nem meglepő, hogy mindig mindenki szívat mindenkit, ahol csak lehet.
Két fontosabb és közel állandó szereplője van még a sorozatnak. Az egyikük a két testvér, Charlie és Alan anyja, Evelyn Harper (Holland Taylor). Őt nemes egyszerűséggel csak „Sátánnak” becézik a fiai, de akad egy-két szorult helyzet, ahonnan Evelyn menti ki a hátsójukat.
A másik karakter pedig Rose (Melanie Lynskey), aki Charlie egyik korai „áldozata” volt, és azóta fanatikus módon üldözi szerelmével az idősebbik Harper fivért.

Az Amerikában és itthon egyaránt nagy népszerűségnek örvendő sitcom még felvonultat a 7 évad alatt jó pár karaktert, kit több - kit kevesebb epizódon keresztül. Ilyenek többek között Herb Melnick (Ryan Stiles), aki Jake gyermekorvosa, Gordon (J.D. Walsh), a pizzásfiú, Russell (Martin Mull), a patikus és Dr. Linda Freeman (Jane Lynch) terapeuta, akinek rendelőjében a pszichiáteri kanapét a Harper család férfi tagjai úgy váltogatják egymás között, mint más az alsógatyáját.
Több filmes híresség is kapott egy-egy cameo-szerepet a Két pasi meg egy kicsi-ben. Ilyenek többek közt Martin Sheen, Steven Tyler, Enrique Iglesias vagy Michael Clarke Duncan. Női fronton pedig meg kell említeni Megan Fox-ot, Denise Richards-ot, April Bowlby-t, Jenna Elfman-t és Jenny McCarthy-t. (Utóbbi hölgyemény a Red Alert 3-ból lehet ismerős a hc gamereknek.)

A szereposztást kitűnőnek tartom, mind a három fő karaktert alakító színész zseniális választásnak bizonyult, és persze idővel a figurájuk is hozzájuk nőtt, így még élethűbb és magával ragadóbb a játékuk. Charlie Sheen pedig amúgy is nagyon hitelesen tudta hozni az idősebbik Harper fivér figuráját, ugyanis a magánéletben is Malibu-ban él, és nem veti meg az alkoholt sem; no de félre a rosszmájúsággal.

Én szinkronosan néztem végig a sorozat epizódjait, és azt kell hogy mondjam, nem volt rossz döntés, sőt! Meglestem pár epizódot eredeti nyelven is, de ég és föld a különbség. A magyar hangokat olyan neves szinkronszínészek biztosították, mint például Czvetkó Sándor (Charlie), Fekete Zoltán (Alan) és Penke Bence (Jake). Külön meg kell még dicsérjem Némedi Marit, aki olyan szinkront varázsolt Berta karakteréhez, hogy komolyan öröm hallgatni minden egyes mondatát.

Amit még fontos megemlíteni, az az, hogy a Jóbarátok méltó utódjának is aposztrofált sorozat két Golden Globe és három Emmy-díj jelöléssel büszkélkedhet.

A 20-21 perces részek nagyon kellemes kikapcsolódást tudnak biztosítani a nap bármely szakában. Rövidségükből adódóan nem kell rászánni sok időt és nagyon nem is erőlteti meg az ember agyát; a kimondott cél csak és kizárólag a szórakoztatás. Plusz az epizódok nem összefüggő történetet mesélnek el, hanem egymástól javarészt független eseményeket a három Harper főszereplésével, így tényleg bármelyik részt bármikor meg lehet nézni: én speciel minden este a sorozat egy-egy epizódja alatt fogyasztottam el a vacsorámat.

Mit is lehetne írni jó zárszónak? Nos, én nem akarok agitálni, de ha tényleg szeretnétek egy jó sitcom-mal találkozni, akkor nektek a Két pasi meg egy kicsi az egyik legjobb választás! ;-)


10/10

Utolsó módosítás: 2010.07.10. 18:52

Perzsia hercege: Az idő homokja

Gobiakos | 2010.05.19. 11:40 | kategória: film | 5 hozzászólás

Spoilermentes kritika!

Hogy mi kell egy számítógépes játékból adaptált filmhez, hogy jó legyen? Nos, Uwe Boll biztosan nem!
Az idei blockbuster szezont a Vasember második felvonása nyitotta, de követi még jó pár alkotás, úgyhogy aggodalomra nincs okunk, lesz miért koptatni a moziszékeket. A Robin Hood hazai bemutatóját is nagy várakozás előzte meg, de a Perzsia Hercege: Az idő homokja minden bizonnyal több találgatásra ad okot. Míg a Sherwood-i hős kis túlzással csak tömött tarisznyákat nyisszant le a gazdagok oldaláról, addig a Prince of Persia (későbbiekben PoP) azért bőven szolgáltat okot az aggodalomra, hogy mit kezdenek az első osztályú alapanyaggal, hogyan valósítják meg, vagy legrosszabb esetben hogyan herélik ki a trilógia első részét.

Megnyugtatok mindenkit: óriás szentségtörés nem történt. Bár tény, hogy nem lesz egy örökérvényű klasszikus (sőt!), és a játék rajongói közül is csak nagyon kevesek polcán fog felcsücsülni a duplalemezes steelbook DVD kiadás, de attól függetlenül arra jó, amire a készítők szánták: szórakoztat.
Én speciel rettegtem attól, hogy a Walt Disney jóvoltából ez a film nem szól majd másról, mint egy levágott farkú, karddal hadonászó Miki egérről. Nos, nem így lett. A herceg szerepét a sokakból fanyalgást kiváltó Jake Gyllenhaal alakította, teszem hozzá meglehetősen korrekt módon. A történet sok helyen lett átírva, de ez meglátásom szerint elengedhetetlen volt ahhoz, hogy egy 2 órás filmet készíthessenek a legendás játékból. Ami már kevésbé reális a PoP-univerzummal kapcsolatban, az a herceg megnevesítése – Dastan herceg. Miért neveznek el egy név nélküli karaktert? A válasz itt is roppant puritán: a készítők nem tudták megoldani, hogy 116 percen keresztül csak szimplán „hercegezzék” a főhőst. A sztoriban Dastan oldalán Tamina (a.k.a. Farah?) harcol, akit a leggyakrabban csak „Bond-lányként” emlegetett Gemma Arterton személyesít meg.

A történet szerint Sharaman király három fiával az oldalán megtámadja Alamut szent városát, a sikeres ostrom után pedig a király hirtelen bekövetkező halálát Dastan hercegre kenik, akinek így menekülnie kell. Két segítsége van csupán: a már említett Tamina és az Idő Tőre, amivel egy gombnyomásra visszatekerheti az időt. A történet során rengeteg kisebb bonyodalomba keverednek hőseink, hogy végül eljuthassanak a mindent eldöntő ütközetig, ami igen látványosra sikerült. Apropó látvány! A közel 200 milliós költségvetés azért elég lett ahhoz, hogy igényesen és szépen megalkotott CGI munkát végezzenek a filmen, bár tény, hogy volt egy-két olyan rész is, ahol a tenyerembe hajtottam az arcomat.
A sztori főként az eleinte utálkozó, majd csipkelődő, végül pedig egymásba szerető párról szól és mellettük sorakozik fel a többi karakter, de persze azokból is van pár „csak töltelék” jellegű. A film – Disney-s mivoltából adódóan – rengeteg humorral operál, néhol már zavaró is a sok poén-durrogtatás. A legnagyobb mókamestert Alfred Molina hozza a vásznon. A Perzsia hercege PG-13-as besorolást kapott, de ennek ellenére azért bőven akad mészárlás, bár az a trilógia folyamán is inkább a második részre volt jellemző.
A másik fontos tartópillére a játékoknak és a filmnek egyaránt az akrobatikus mutatványok garmadája. A Perzsia hercegében a B-13-ból ismert David Belle volt a felelős azért, hogy a látványos parkour mozdulatok úgy jöjjenek át a vászonról, mintha épp a herceget koordinálnánk a játékban. A szabad futásnak is nevezett, az emberi testet csúcsra járató művészeti ágazat igazán jól mutatott a mozivásznon, és ezzel egy plusz adalékot adott a PoP érzéshez. Nem egyszer bólogattam elismerően olyan jeleneteknél, ami szinte egy az egyben lett átültetve a játékokból. Azért írom mindig azt, hogy a „játékokból”, mivel a film mindhárom játékból merít gazdagon.
A király hatalomra ácsingózó testvérét, Nizam-ot alakító Ben Kingsley igen vérszegény ellenfél lett; még a hercegre vadászó bérgyilkosokban is több erő lakozott, mint az előbb említett Nizam-ban.

Nagyon sok negatívumot említettem a filmmel kapcsolatban, de nem lett volna fair agyon fényezni a Perzsia Hercege: Az idő homokját, hiszen tényleges gyengeségei vannak. Ennek ellenére én azt mondom, hogy jól szórakoztam rajta és a kategóriájában a Bloodrayne és Hitman szintű förtelmekre mérföldeket ver, így tőlem 6/10-et kap ez a mozi élmény.

Utolsó módosítás: 2010.05.20. 14:15

Vasember 2

Gobiakos | 2010.05.01. 18:41 | kategória: film | 10 hozzászólás

Spoilermentes kritika!

”Én vagyok Vasember.”

Ezzel a mondattal zárta Tony Stark (Robert Downey Jr.) a 2008-as Vasember című Marvel képregény-sorozat filmes adaptációját. És ez a mondat adta meg a Vasember 2 alaphangulatát. Ugyanis ha valaki úgy lesz szuperhős, mint a milliomos playboy Tony Stark, akkor vállalnia kell a következményeit a felvállalt alteregónak. Tony látszólag élvezi a kettős életet: hat hónappal a bejelentése után a világon nagy mértékben visszaszorította a rosszfiúk ténykedéseit és a Stark Industries is kiválóan muzsikál a vezénylete alatt. Azonban nem fenékig tejfel az élete, mivel a mellkas-modul, ami a repeszeket távol tartja a szívétől, egyben mérgezi is Tony szervezetét, tömören: ami életben tartja, az fogja rövid időn belül megölni.
Mindeközben az USA kormánya Stark nyakán lóg, hogy adja át a Vasember technológiát nekik. Szóval Tony Stark kezd kicsit elborulni, bár a poéngyáros mivoltáról így sem mond le egykönnyen. A karakter egy későbbi védjegyét is elkezdték a filmben kapirgálni, ami a főhős alkohol problémáit takarja; és itt most nem a „repülőn meleg szakét iszom” dologra kell gondolni, ezúttal kicsit komolyabban néz a pohár fenekére.

Bár az első etaphoz képest itt most több a szereplő, mégsincs az, hogy valaki kisebb szerepet töltene be a sztoriban. Talán egyedül Pepper Potts (Gwyneth Paltrow) az, akit súlytalannak éreztem a film egésze alatt.
A bátyám által nemes egyszerűséggel „gonosz Vasember”-nek titulált Ivan Vanko (Mickey Rourke) karaktere is olyan, mint Stark-é: Vanko-ként és Whiplash-ként egyaránt igen ütős, bár az ostoros felszerelésben azért sokkalta jobban küldi. Amúgy a motivációja Stark térdre kényszerítésével kapcsolatban egészen okés: apja kirúgását a Stark cégtől, lecsúszását és halálát kívánja megtorolni Tony-n.
A másik ellenlábast Justin Hammer (Sam Rockwell) fegyvergyáros személyében kapjuk, aki Tony riválisa, és feltett szándéka a Vasembert – és ezzel együtt Stark-ot is – ellehetetleníteni. Éppen ezen okból ülteti a jobbjára Ivan Vanko-t, aki nagyban hozzájárul Hammer törekvéseinek beteljesítéséhez.
Rockwell karaktere olyan szinten lett ripacs, hogy azt ép ésszel nehéz feldolgozni. A humort nála is erőltetik, de már a kezdetektől fogva csak önmaga paródiája; sajnos.
De lépjünk is gyorsan tovább, mert a film tényleg sok karaktert préselt a 124 percbe, és ebből adódhatott, hogy Nick Fury (Samuel L. Jackson), a S.H.I.E.L.D. vezetője igen kevés játékidőt mondhat a magáénak, de akkor olyan szövegeket tol Tony Stark arcába, hogy a néző csak pislogni tud. A Bosszúállók nevű szuperhős csapatra is nyilván tőle vannak nyílt utalások. Erről jut eszembe: Amerika Kapitány pajzsát majd tessék figyelni a filmben! ;-)
Fury első számú ügynöke, Natalie Romanoff (Scarlett Johansson), más néven a Fekete Özvegy baromi dögös és úgy vágja haza a rosszfiúkat, hogy öröm nézni. Johansson-nak nagyon jól áll a szerep és láthatóan élvezte is a megformálását. (Mi meg az ő formáit! :-D)
A film rendezője, Jon Favreau ismét a mókás sofőr, Happy Hogan bőrébe bújt, és ezúttal sem lehet rá panasz; az aprócska szösszenetekben jól állja a sarat.
Stan Lee ezúttal is kapott egy kisebb cameo-t, mint ahogy az eddigi Marvel feldolgozásokban is.
A végére tartottam a személyes kedvencemet, James 'Rhodey' Rhodes (Don Cheadle) karakterét, akivel kapcsolatban egyik szemem sír, a másik meg nevet. Cheadle jól hozta az alezredes figuráját, de jobban örültem volna, ha nincs a színészcsere, amit Terrence Howard állítólagos csillagászati gázsi-kérelme szült. Howard-nak is jól állt Rhodey szerepe, és ezek a „sztár vagyok, ha kellek, akkor fizess meg”-dolgok nálam kiverik a biztosítékot.

(Interlude: Ha itt megint villantott volna, akkor utána gyanítom több filmes produkció kereste volna fel, ami értelemszerűen több pénzt termelt volna a zsebébe. Így most kicsit a két szék között a padlóra effektust érzem vele kapcsolatban, de persze gondolom anyagilag így sincs oka a panaszra.)

War Machine „megszületése” érdekes keretet kapott, de cseppet sem zavaró vagy bugyuta. Maga a karakter pedig az egész filmben a legnagyobb bad-ass, gigászi az első megjelenéstől az utolsó sisakrostély lecsukásig. Imádtam! A film utolsó felében pedig már a Vasember és a közte lévő nexus is átütő erejű volt, öröm volt nézni.

A zene ismételten igen impozáns lett és a két AC/DC track is jó helyen volt jó időben.
A számítógépes rásegítés nagyon klassz lett, csak nagyon ritkán lógott ki a lóláb, de akkor sem volt annyira bántóan gagyi, mint például az X-Men Origins: Wolverine esetében, mikor Rozsomák először próbálgatta az adamantium karmait. Az első film 140 milliós költségvetését nyilvánvalóan meghaladta a folytatás büdzséje, de meg is látszik a filmen. A monumentalitásával nem nagyon lehet vitázni, mert feljebb tették a lécet és át is ugrották annak rendje és módja szerint.
A legújabb Marvel-film minden perce pörög (nem feltétlenül akciókra kell gondolni), nem nagyon van idő pislogni és még a kólát is csak a vászonra szegezett tekintettel lehet szürcsölni.
Amit pedig már minden filmes oldal megírt: tessék a stáblistát végigülni, mert megéri!

Tegnap még úgy jöttem ki a moziteremből, hogy az első film jobban tetszett, de mialatt most írtam a kritikámat egyre inkább az csapódott le bennem, hogy a kis gikszereivel együtt a Vasember 2 is van olyan erős alkotás, mint a 2008-as, így erre is megadom a 9/10-et.

Utolsó módosítás: 2010.05.19. 20:28

Miért érdemes áprilisban moziba menni?

Gobiakos | 2010.03.27. 11:15 | kategória: film | 3 hozzászólás

A vámpírok kora/Daybreakers
Mikortól játsszák? Április 1.
A főbb szerepekben: Ethan Hawke, Willem Dafoe
A film posztere
A film trailere
2019-et írunk. Egy ismeretlen járvány közel az egész emberiséget vámpírrá változtatta. De van egy nagy gond: ahogy az emberek száma csökken, úgy fogy a vérutánpótlás is, és lassan a vérszívók is a kihalás szélére sodródnak. Edward Dalton – aki ugyancsak vámpír – egy nagyvállalatnál dolgozik egy vérhelyettesítő feltalálásán, míg egy napon kapcsolatba nem lép vele az emberi ellenállás.
A Spierig testvérek a vámpíros mozik új korszakát szeretnék ezzel a filmmel meghirdetni, majd elválik, hogy sikerül-e nekik…


Exférj újratöltve/The bounty hunter
Mikortól játsszák? Április 1.
A főbb szerepekben: Gerard Butler, Jennifer Aniston
A film posztere
A film trailere
Milo fejvadász, aki felkutat és elkap bármikor és bárkit. Legújabb munkája pedig nem is okozhatna számára nagyobb örömöt, hiszen kiderül, hogy saját ex-feleségét, Nicole-t kell fülön csípnie. De mikor tudatosul benne, hogy a fejvadászra is vadásznak, nos nem kellemes; pláne ha még a volt nejed is a nyakadon van.
A Butler-Aniston páros szerintem okés lesz és egy megmosolyogtató, de egyben izgalmas filmet kapunk.


Kedves John!/Dear John
Mikortól játsszák? Április 8.
A főbb szerepekben: Channing Tatum, Amanda Seyfried
A film posztere
A film trailere
John Tyree hivatásos katona az amerikai különleges alakulatnál, aki épp eltávon van Dél-Carolinában. Savannah Curtis gyönyörű, idealista főiskolás lány egy jómódú családból, aki pedig a tavaszi szünetét tölti otthon. Egy véletlen tengerparti találkozásnak köszönhetően halálosan egymásba szeretnek. Mivel a fiúnak vissza kell mennie szolgálatba külhonba, ezért a lány megígéri neki, hogy mindig írni fog levelet – innen a film címe is.
A Kedves John!-ban állítólag van egy véletlen easter egg a magyar nézők számára.


A titánok harca/Clash of the Titans
Mikortól játsszák? Április 15.
A főbb szerepekben: Sam Worthington, Liam Neeson, Ralph Fiennes
A film posztere
A film trailere
Perszeusz, akit isten nemzett, de ember nevelt fel, képtelen megvédeni családját az alvilág urától, Hádésztől. Veszteni valója már nincs, így vállalja, hogy egy csapat mindenre elszánt harcost a pokol vezére ellen vezet, mielőtt az megszerezné Perszeusz apjától, Zeusztól a hatalmat.
A főhős egyetlen esélye a túlélésre ezen az úton az, ha elfogadja a benne rejlő isteni hatalmat, és képes sorsa fölé emelkedni, rátalálva saját végzetére.
Az 1981-es eredeti film és a 2010-es feldolgozás (állítólag) nagyon sokban mutat hasonlóságot, de természetesen a mai kor filmes technikáival felvértezve Louis Leterrier rendező az új verziót valódi látvány-orgiává varázsolta, ráadásul a manapság oly’ divatos 3D hatással megspékelve.


9
Mikortól játsszák? Április 22.
A film posztere
A film trailere
A posztapokaliptikus jövőben az elpusztított emberiség romjain nyolc rongybaba harcol egy méretes gépszörny ellen a túlélésért. Aztán egyszer csak megjelenik 9, az eddig ismeretlen rongybaba, és egyesíti az erőket és a csapatból a legjobbat kihozva felveszik a kesztyűt a monstrummal szemben.
Ezzel az izgalmas animációs filmmel nem a szokásos – fiatal – korosztályt célozták meg a készítők, hanem inkább az idősebb generációknak szólhat ez a Tim Burton-pátyolgatta alkotás. Nagyon zárójelben megjegyezném, hogy a magyar premier nem kicsit csúszott az USA-béli 2009.09.09-hez képest.


Brooklyn mélyén/Brooklyn’s finest
Mikortól játsszák? Április 22.
A főbb szerepekben: Ethan Hawke, Richard Gere, Don Cheadle
A film posztere
A film trailere
A film három brooklyn-i rendőrről szól: egy járőrről, egy nyomozóról és egy beépülő ügynökről. New York legmélyebb bugyraiban, de főként Brooklyn-ban rendőrnek lenni és az életet normálisan megélni bizony nem könnyű dolog. Ennek a három férfinak is megvannak a maguk démonai, de próbálnak minél inkább emberek maradni ezen az embertelen környéken.
Ha más nem, a rendező – Antoine Fuqua – eddigi munkássága és a 7.4/10-es IMDb pontszám engem nagy valószínűséggel a mozi székbe fog rángatni, amit a film ez idáig kevesebb, mint 4000 szavazatból szedett össze.


Vasember 2/Iron man 2
Mikortól játsszák? Április 29.
A főbb szerepekben: Robert Downey Jr., Gwyneth Paltrow, Don Cheadle, Mickey Rourke
A film posztere
A film trailere
Tony Stark felfedte a nagyvilág előtt Vasember-létét. A kormány emberei szorongatják Starkot, hogy adja át az USA-nak a Vasember-fegyvert, de Tony-nak esze ágában sincs megválni tőle. A színen eközben feltűnik Justin Hammer és Ivan Vanko (a.k.a. Whiplash) is, akik Stark hatalmát akarják megdönteni, és láthatóan nem válogatnak az eszközök között. Szerencsére Vasember segítségére lesz ezúttal War Machine és a bájos Scarlett Johansson előadásában a Fekete özvegy is.


Érezzétek magatokat jól a moziban, és halkan szürcsöljétek a kólát, mert baromira idegesítő az előtted/mögötted/melletted ülőnek. ;-)

Utolsó módosítás: 2010.03.28. 12:31

Éli könyve

Gobiakos | 2010.02.28. 20:57 | kategória: film | 5 hozzászólás

Spoilermentes kritika!

„Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy.”
– 23. zsoltár, részlet

30 tél telt el a háború óta. 30 éve vezeti és erősíti döntéseiben egy belső hang Elit (Denzel Washington), a magányos vándort azon az úton, amit kirótt számára. Szüntelen menetelése során éjszakánként hol egy elhagyott ház biztosít tetőt a feje fölé, hol egy atomerőmű kéménye.
Ebben a világban minden más, mint manapság, mégis mindenki ismeri ezt a világot is. A Mad Max, Az ember gyermeke, Az út és a többi poszt-apokaliptikus film már előre vetítette, hogy milyen lehet a jövő a Földön, ha egy esetleges 3. világháború felütné a fejét. Nos, nem kecsegtet sok jóval.
Idén a Hughes testvérek is előálltak a saját víziójukkal a jövőt illetően. Az első forgatókönyves Gary Whitta tollából származó „poszt-apok road movie”-t a fivérek elképesztően látványosan vitték vászonra. Az Éli könyvére szinte alig lehet panasz. Bár sokan támadták, hogy a forgatókönyv bárgyúra sikeredett és össze van lopkodva az egész, ezt cáfolnám. A maga nemében ez is épp oly’ egyedi, mint anno volt a Mad Max vagy akár Az ember gyermeke sztorija. Mindegyik más-más történetet mesél el, csak épp valamennyi film egy lepusztult és eltorzult jövőben játszódik, de ezen felül szinte semmi sem mutat arra, hogy plágium lenne a dologban.
Az Éli könyve – ahogy már a cím is utal rá illetve az előzetesekből is kiderült – egy könyv útját követi nyomon, ami magában hordozza a reményt és a hitet. Nem kell hozzá sok, hogy rájöjjünk: ez bizony egy Biblia. De ami a fonákját adja az egésznek, hogy feltehetően ez az utolsó példány az egész Földön. Élit pedig küldetése nyugat felé viszi a könyvvel együtt, amitől nem szívesen válik meg, sőt másnak még megérinteni sem engedi a nagy becsben tartott keményfedelest.
A magányos vándor útja során egy városkába tér be, ahol a helyi kiskirály, név szerint Carnegie (Gary Oldman) mániákus könyvgyűjtő szenvedélye az utóbbi időkben egyetlen könyvre szűkült le. A könyv pedig, ami hiányzik a magángyűjteményből nem más, mint a Biblia. Tíz körömmel ragaszkodik azon elméletéhez, hogy ezzel a könyvvel a kezében meg tudja változtatni a világot és saját magát mindenki fölé tudja majd emelni. Tudomására jut, hogy Éli birtokában van a könyv, és mindent elkövet annak érdekében, hogy megkaparintsa azt. Éli továbbáll a városból, folytatja útját új útitársával Solara-val (Mila Kunis), de a nézőnek úgy tűnhet az egész, hogy ő igazából nem is menekül, csupán a maga elé tűzött célt próbálja teljesíteni. Carnegie és csapata utánuk ered és egyfajta macska-egér játék veszi kezdetét.

A film elejétől a végéig igen borús hangulatú, Washington játéka nagyon szerethető, a Carnegie-t alakító Oldman pedig szinte már-már átbillen a ló túlsó oldalára, olykor ripacsra veszi a figuráját, bár az is meglehet, hogy pont ezt kérték tőle. Leginkább Az ötödik elem című filmben alakított figurájához, Zorghoz tudnám hasonlítani, mind vehemencia, mind pedig a maga elé kitűzött cél szempontjából.
A filmben szinte mindenki napszemüveget hord. Ez nem a cool-ság faktor növelése miatt van, hanem mert a háború során az ég nagy mértékben károsodott és ezáltal már zavaróan sok napfény jut el a Földre. A film atmoszférája ennek ellenére mégis sötét, a szürkészöld szín domináns végig, ami piszok jól áll az Éli könyve képi világának.
A film jelentős számú premier plánnal dolgozik, sokszor van úgy, hogy a vászon egészét egy-egy karakter arca tölti ki.
Az akciójelentek igen látványosra sikeredtek, főleg annak köszönhetően, hogy viszonylag kevés a kamerarángatás és igen hosszú snittek követik egymást. A legelső akciójelenet például nagyon dögös lett, mikor egy híd alatt csak a küzdő felek sziluettjét lehet látni. Ott erősen kapkodtam a levegő után. Egyszóval az operatőri munkára nekem egy rossz szavam sincs.
A film talán leggyengébb pontja az idős házaspárnál töltött idő alatt ütközik ki, de majd meglátjátok és mérlegeltek ti is, hogy miért.
A film zenéjét jegyző Atticus Ross nagyon klassz muzsikákat komponált, a film miliőjéhez totálisan hozzásimuló, olykor karcos és dögös (Solara violated), máskor pedig gyönyörűen szívbemarkoló (Panoramic) dallamok csendülnek fel. Remélem a közeljövőben hallunk még tőle hasonló kaliberű alkotásokat.
És a végére hagytam a legnagyobb diót, a hit és a vallás témakörét. Sokan internet-szerte rosszmájúan jegyzik meg, hogy a filmet 100%, hogy a Vatikán pénzelte. Szerintem ez egy orbitális hülyeség. Annak ellenére, hogy a film fő vonalát egy biblia és a belé fektetett hit adja, attól még nem lesz a katolikus vallás agitátora. El tudom képzelni például, hogy a már fentebb említett Gary Whitta mélyen vallásos, és élete első filmforgatókönyvét ilyennek álmodta meg, keresett hozzá a stúdió pár pénzes producert és slussz. Nem nagy talány, láttak benne potenciált és ennyi.
Végszóként csak annyit szeretnék, hogy meglátásom szerint egy vallásos és egy nem vallásos ember is ugyanolyan jól tudja érezni magát a film megtekintése alatt.

Minden apró hibájával együtt én nagyon jól szórakoztam az Éli könyve alatt, így teljes magabiztossággal adom meg neki a 7/10-es pontszámot.

Utolsó módosítás: 2010.03.01. 10:51

A stáblista panasza

Gobiakos | 2010.02.22. 23:10 | kategória: film | 14 hozzászólás

Zokog a stáblista. És hogy miért? Mert szinte senki sem veszi a fáradtságot, hogy végignézze.
Most persze mindenkiben egyszerre tör fel a dühödt és offenzív kérdés: „Mé’ te mennyit néztél meg eddig végig?!” A válaszom: Sokat! És hogy miért, alább azt is leírom.

A stáblista nem véletlenül kerül oda a filmek végére. Az általános esetben fekete háttér előtt felfelé görgetett fehér nevek garmadája mind-mind egy a filmhez szorosan kötődő, és közreműködő embert jelent. Konklúzió: ha ők nem tették volna hozzá a tehetségüket és szakértelmüket az adott alkotáshoz, akkor azt mi nem tudtuk volna a közel 1000 Ft-os diákjegy árán megnézni a moziban, nem lett volna az egészből semmi. Ezért gondolom úgy, hogy megérdemlik a tiszteletet ezek az emberek, mivel roppant sok munkaórát öltek bele a filmbe, amit mi másfél-két óra alatt popcornropogtatás és kólaszürcsölés közepette audiovizuálisan felfalunk.
Te is elvárnád, hogy egy szavalóversenyen való részvételed után – amire heteket készülsz – megtapsoljon a közönséged és a zsűri elismerően bólogasson, hogy ez igen, szép volt.
Az egész talán nyálasnak hangzik, de attól még így van. Persze erre ott a következő aduásznak vélt félmondat: „De ők kaptak érte fizetést, hogy megcsinálják.” Persze, de te is megkapod az oklevelet vagy a könyvjutalmat, ha nívós előadással kápráztatod el a közönségedet.
A stáblistán végigvonuló nevek egy-egy apró csavarként funkcionálnak abban a roppant monumentális és hibátlanul működő gépezetben, amit te „csak egy film”-ként aposztrofálsz. Persze itt is vannak kategóriák: jó és jobb, rossz és vér gagyi. De ettől függetlenül az alkotók a legjobbat hozzák ki magukból az elkészítési idő alatt, ők sem úgy állnak neki, hogy most csinálnak egy rossz filmet.
Szívük-lelkük benne van minden képkockában, amiből te 24-et látsz egy másodperc leforgása alatt a vásznon.

A film látványvilágából illetve műfajából adódóan egy-egy stáblista igen hosszúra is nyúlhat. Ahol például sok vizuális effektust használnak, ott magas az utómunkákkal foglakozó stábtagok száma, ebből fakadóan a stáblista is hosszabb terjedelmű. Vagy egy olyan grandiózus jelenetekkel operáló film esetében, mint a Gyűrűk Ura, ahol igen sok statiszta működött közre egy-egy csatajelenetnél. Általában nem jellemző, hogy minden statiszta neve felkerüljön a stáblistára, de a Gyűrűk Ura esetében a Gyűrű szövetsége vége főcíme 26 (!) percen keresztül a filmen dolgozó neveket sorolja.

Meglátásom szerint a stáblista épp olyan szerves részét alkotja egy filmnek, mint mondjuk a főcím. Persze mondhatnátok – és nem minden jogalap nélkül - , hogy egy Bond vagy egy Mission:Impossible film főcíme és a stáblistája nem említhető egy lapon.
És ha már itt járunk… Zenés főcímek és stáblisták. A vége főcím alatt is zseniális muzsikák szoktak felcsendülni a filmek OST-iről. Az esetek többségében ezeket bűn kihagyni, mivel tényleg nagyon eltalált zenékről beszélünk. Az egyik ilyen kedvencem a Vasember záró képsorai után feldübörgő Black Sabbath nóta, az Iron man átdolgozása.

Sok esetben nem csak a megszokott fekete-fehér stáblista van. Vannak alkotások, amiknél még a vége főcímre is nagy gondot fordítanak. Utóbbi időkből jó példa erre a már említett Vasember.
No meg ott vannak az easter egg-ek, vagy magyarul meglepetés jelenetek. Ezeket sem véletlenül teszik a stáblista legvégre. Erre pedig az X-Men – Az ellenállás vége című képregényadaptációt tudnám felhozni, ahol… tudjátok mit? Nézzétek meg! ;-)

A mozigépészek – és ezt volt mozigépészként mondom – gyűlölik a stáblistákat. A munka náluk az utolsó két tekercs közötti váltással véget ér…ne, ha nem kellene még a legvégén a gépeket visszaállítani standard-be, a tekercseket visszapörgetni az elejére és megvárni, amíg az utolsó néző is kiballag a teremből. Ezért is van az, hogy, amint lemegy az utolsó jelenet a filmből és indul a vége főcím, a gépészek már kapcsolják is fel a teremvilágítást és ezzel szinte űzik ki a nézőket a székeikből. Ha pedig valaki bent is szeretne maradni végignézni a stáblistát, nos annak bajos lesz, mivel az emberek birkákként indulnak meg a kijárat felé, hogy megszabadulhassanak az üres dobozoktól és flakonoktól. Persze ilyenkor te útban vagy és jönnek a „haladjunk” és az „indulj már” felszólítások. Ha pedig haverokkal ültél be a filmre, akkor meg ők fognak fintorogni, hogy miért nem lehet már indulni a megbeszélt sörözésre.

A stáb tagjai megérdemlik a tiszteletet, hogy azt a 10-12 percet rászánjuk pluszban a filmre.
A rendező, az operatőr, a gyártásvezető, a díszlet- és jelmeztervező, a maszkmester, a kellékes, a hangmérnök, a világosító, a vágó, a trükk mester és a többiek mind-mind értünk és a szórakozásunkért dolgoznak időt és energiát nem sajnálva, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.

következő oldal »