Autóverseny. A legtöbbeknek valószínűleg a Forma 1-et juttatja eszébe, mely napjaink talán egyik legnagyobb szabású világbajnoki versenysorozata. Kétségtelen. Vonzza a rajongókat, legendákat teremt és hajszolja a sebességet. De vajon milyen volt mindez a múltban?
A kérdés jogos, hiszen mióta motorral hajtott négykerekűek léteznek, az ember csak töri-zúzza és a elérhető legnagyobb sebesség mellett érzi igazán jól magát. A MicroProse új játékában kicsit elkalandozhatunk a történelem színhelyein.
Az elmúlt év végén került forgalomba egy másik e témával foglalkozó szoftver, a Grand Prix Legends, de sajnos annak sikere nem verdeste az eget. Valószínűleg a nagyközönségnek az nem tetszett, hogy a játék realisztikusan nehéz volt. Akiknek mindez nem tetszett, most bepótolhatják, amiről lemaradtak. Ez a játékprogram sajnos túl könnyűre sikeredett, hiszen az autókkal leszorítószárny nélkül - a korban ez még nem volt "elterjedt" - úgy cikázhatunk, ahogy csak akarunk. Igaz, a sebességek sem szöktek az égig. Más probléma is van, ami egy kissé bután néz ki egy mai autószimulációtól. Nevezetesen az ütközések következményeiről van szó. Vagyis a törések, horpadások, kerékelhagyások hiányoznak a játékból, ami viszont igencsak jellemezte a kor versenyzési körülményeit. További hiányosság sajnos, a játékban, hogy egy kissé úgy néz ki néha, mintha az autók a levegőben úsznának. Ez azt hiszem az árnyék hibájának tudható be. Ami viszont létezik a játékban: gumikopás, olaj- és üzemanyag-fogyasztás. Kielégítően realisztikus viszont az autó ugrálása, mozgása. Az emberke mondjuk egy kissé érdekesen mozog a járműben, de arról nem igazán tudunk megbizonyosodni, hogy milyennek is kéne lennie a pilóták mozgásának, mivel nem rendelkezünk videofelvételekkel a korból. Azt viszont elfogadjuk, hogy az autókból akkoriban iszonyatosan dőlt a füst, és hogy félelmetes hangokon üzemeltek az akkori robbanómotorok nagy fordulaton. - Igaz, az üzemanyagot is elég rendesen zabálják az autóóriások.
De hogy megemlítsük a technikai részét is a játéknak, íme az autók márkái: Alfa Romeo (P3, Bimotore, 12C), Auto Union (Type C, Type D), Bugatti (35B, 59), Duesenberg, ERA Remus, Mercedes Benz (125, 154), Miller, Napier Railton. A pályák közül pedig a ma is közismertek: Montana (USA), Donington (Anglia), Monza (Olaszország).
Szóval döngethetünk mindennel, mindenhol, de egy igen nagy hibája van a programnak. Nevezetesen arról van szó, hogy kihagyták a játékból a multiplayer opciót. Ez szinte hihetetlen, mert az utóbbi néhány tucat játéknak a legalapvetőbb kiegészítése. De hát ez annyira nem nagy baj ugyanis a játék még így is élvezhető és szép.
Mindez csaknem kiváló grafikával, 3D-támogatással és remek hangokkal megfejelve. Bár ez az elmúlt jónéhány hónapban már igencsak alapfokú elvárás, hogy egy játéknak hibátlan legyen a grafikája. Ebben a játékban ami igazán megfogja az ember, az a (csaknem) fotorealisztikus aszfalt. Tényleg nagyon szépre sikeredett, és a gumik is egész szépen meg vannak rajzolva. Szóval a játék úgy néz ki, muint ahogy egy jó PC-s játéknak ki kell néznie. Néhány aránybeli hiba azért van, hiszen a kormánykerekek valami hihetetlenül nagyméretűre sikerültek, ami érthető, és el is hisszük, hogy a korban nem olyanok voltak a kormánykerekek, mint napjainkban, hiszen akkoriban még nem volt elektronikus szervórendszer… :-)
Egy szó, mint száz, minden kétséget kizáró a játékra fordított idő nagyság, és az is tény, hogy a program nem csak a nagy autómániákusoknak fog imponálni, hanem az arcade jellegű játékok kedvelői is szeretni fogják.