Az S3 1998-ban jelent meg új 3D gyorsítójával, a Savage 3D-vel, melynek felhasználásával aztán egyedül a Hercules készített kártyát. Egy évvel később a Savage4 már jobban szerepelt, többek között a Diamond is kihozott vele egy kártyát, aztán később az S3 fel is vásárolta a Diamondot, így utolsó saját 3D chipje, a Savage 2000 már csak a Diamond kártyáján, a Viper II-esen került a boltokba.
A készítők két tulajdonságát emelték ki a kártyának. Az egyik a saját fejlesztésű (amúgy a Savage 3D óta használt) S3TC textúratömörítési eljárás, melyet a Microsoft a DirectX-ben is beépített. Segítségével akár hatszoros mennyiségű textúrát lehet ugyanakkora memóriában eltárolni, így jóval részletesebb mintákat adhatnak a programok a felületeknek. A másik kiemelt képessége a kártyának az ún. single-pass QuadTexture Engine, mely egyetlen lépésben egy pixelhez négy textúrát képes számolni (vagy két pixelhez kettőt), így például egyszerre számolhatja az árnyékot, a tükröződést, valamint a bump-mapet és a lighting-mapet. Emellett a Viper II hardveres DVD támogatást tartalmaz, és S-Video, valamint kompozit videokimenettel is rendelkezik. Technikailag még annyit kell tudni a kártyáról, hogy AGP 1x, 2x és 4x csatlakozást is támogat, 32 MB SDRAM található rajta, a 350 MHz-es RAMDAC pedig maximum 200 Hz-es képfrissítést tesz lehetővé.
A kártya a manapság főleg az NVIDIA-nak köszönhetően közkedveltté váló, és egyre több fejlesztő által támogatott T&L (Transformation & Lightning) engine-nel is rendelkezik. Ez sajnos azért teljesítményben nem egészen olyan, mint a GeForce kártyákon lévő, de a játékok még nem is igazán használják ezt ki. Az más kérdés, hogy az első szériához adott driver se támogatta még a hardware-es T&L-t.
Az installálás során adódtak kisebb problémák, ugyanis ez volt az első kártya, melynek nem tetszett a túlpörgetett Celeron processzor, kénytelen voltam 375-ről az eredeti 300-ra visszavenni annak sebességét. Így már simán ment a telepítés, a tesztelésre kapott kártyához ráadásul külön írott CD-n mellékelték nekünk a legfrissebb meghajtókat is, így már azokkal próbálhattuk ki a Viper II-t. A 3DMark 2000 a GeForce kártyához képest nem mutatott valami fényes eredményt, és a játékokkal való tesztelés során is alatta maradtak az FPS értékek. Ilyen tekintetben nagyjából a Voodoo3-nak megfelelő teljesítményt nyújtott a Viper II.
Sajnos a driver - még a mellékelt legújabb verzió is - egyáltalán nem nevezhető tökéletesnek, például a Need for Speed: Porsche 2000 menüje rettenetesen villódzott, amikor az autót lehetett megnézni benne, ráadásként pedig játék közben is voltak grafikai hibák szép számmal. A Quake III Arena már szebben futott, hasonló gondok nem adódtak vele.
A Viper II nem egy rossz 3D kártya, de a mai erős konkurencia mellett nem is kiemelkedő teljesítményű. A GeForce2 és a Voodoo 5 megjelenésével már a teljesítménye is inkább csak a középkategóriába sorolható, de azért jó választás lehet azoknak, akik nem engedhetik meg magunknak a legújabb, még igencsak drága kártyákat, és hajlandóak kompromisszumokra és a driver frissítgetésére.