A Voyager: Elite Force igazi meglepetés volt, hiszen ki gondolta volna, hogy 2000 egyik legsikeresebb akciójátéka egy Star Trek játék lesz? A Raven Software-nek sikerült elérnie a szinte lehetetlent, azt, hogy egy Star Trek játék nemcsak az univerzum rajongói, hanem az adott stílus kedvelői között is sikert aratott. Erre korábban csak egyetlen példa volt, az ugyancsak az Activision kiadásában megjelenő Star Trek: Armada hasonló sikereket ért el a valós-idejű stratégiai programok kategóriájában. Fél év várakozás után végre megérkezett a várva-várt kiegészítő, ami sajnos nem minden területen találkozott a rajongók elvárásaival.
Az első, ami az embernek rögtön feltűnhet a kiegészítő címe: Expansion Pack. A készítők láthatóan nem erőltették meg magukat, és ez sajnos nem csak a címre igaz. Valamilyen okból az egyjátékos módot nagyon elhanyagolták. Nyoma sincs egy új történetnek, nincsenek új problémák, nincsenek új küldetések, nincsenek új ellenfelek. Az egyjátékos mód csak egyetlen új játékmóddal bővült, a Virtuális Voyager-rel. Ez gyakorlatilag az előző rész főhőse, Munro zászlós „békebeli” hétköznapjairól szól. Munro bőrébe bújva különféle feladatokat kell teljesítenünk, és eközben szinte az egész hajón szabadon mozoghatunk. Ezek a feladatok érdekesek (pl. biztonsági kódok megszerzése, ellátogatás az asztrometriai laborba, stb.) és egyáltalán nem szájbarágósak, tehát nekünk kell rájönnünk, hogy a hajón mit hol tudunk elintézni, és hogy hogyan jutunk el oda. Az mondjuk egyértelmű, hogy a kompot a hangárból kell indítanunk, de vajon honnan szerzünk egy biztonsági kódot? Egyetlen gond van csak ezekkel a feladatokkal, hiányzik a háttér, nem tudjuk, hogy miért csináljuk amit csinálunk (pl. indítsunk el egy kompot, de miért?). A felsorolt feladatok mellett kísérletezhetünk is, pl. a hídon aktiválhatjuk a vörös riadót, vagy akár az önmegsemmisítést is, tehát elég gyorsan elérhetjük, hogy lefokozzanak, vagy egyszerűen kivágjanak a legközelebbi légzsilipen. A Virtuális Voyager kimondottan a sorozat rajongóinak szól, akik bejárhatják kedvenc hajójukat és találkozhatnak az összes fontosabb szereplővel. Még mindig sok a bezárt ajtó és az erőtér, de már lényegesen nagyobb területen mozoghatunk, mint az eredeti játékban. Bármikor ellátogathatunk holofedélzetre is, ahol négy programot futtathatunk. Ezek közül kettő csak egyszerű lövöldözés, a másik kettő viszont már érdekesebb. Az egyiken egy klingon bázisba kell belopakodnunk, a másikban pedig Proton kapitányként meg kell mentenünk az elrabolt Constance Goodheart-ot. Sajnos ezek sem jelentenek komolyabb kihívást, és még a legnehezebb fokozaton sem tartanak elég sokáig, de azért némi változatosságot hoznak a fedélzetek közötti bolyongásba. Csak összehasonlításként, a két nagyobb holoprogram egyikének a teljesítése sem tart annyi ideig, mint az eredeti játék legelső, a borg kockán játszódó küldetése tartott. Egyetlen igazi kihívást inkább csak az jelent, hogy a holofedélzeten nem menthetünk
A fegyverek és felszerelések listája egy új fegyverrel és a jól ismert tricorder-rel bővül. Az új fegyver Proton kapitány pisztolya, és csak a holofedélzeten, a Captain Proton programban használható. A tricorder-t a virtuális Voyager játékmódban használhatjuk csak, de ott sem igazán jó semmire. Elsődleges módban a legtöbb tárgynak megadja a méretét és a súlyát, az embereknek még a nevét és a rangját is. Van még ugyan egy kis hatósugarú mozgásérzékelője, de annak sincs sok jelentősége. Igazán rakhattak volna bele egy térképet, mivel a hajón elég könnyen el lehet tévedni. A falakon lévő panelek ugyan megadják az adott szint alaprajzát, de a feliratokat még a legnagyobb felbontásnál is szinte lehetetlen elolvasni.
Az eredeti játékot több kritika érte, hogy a multiplayer rész elég egyszerűre sikerült. Láthatóan a készítők komolyan vették ezeket a panaszokat, és ezzel a kiegészítővel elsősorban ezt a hiányosságot próbálták pótolni. Ennek az eredménye 21 új pálya, 5 új játékmód és 12 új karakter. Az új játékmódok az Assimilation (A borg és a csillagflotta harcol egymás ellen. A borg feladata asszimilálni a másik csapatot - akit asszimiláltak, az átkerül a borg csapatba - míg a csillagflotta csapata megpróbálja megölni a királynőt), az Action Hero (Egy játékos, az akcióhős teljes fegyverzettel és regenerálódó HP-vel indul, a többiek pedig megpróbálják kinyírni. Akinek sikerül az 5 frag-et kap, és a következő körben ő lesz a akcióhős), a Disintegration (Mindenki olyan fegyverrel indul, amiből már egy lövés is halálos), az Elimination (A kilőtt játékosok csak a következő körben térhetnek vissza, az győz, aki túléli a menetet) és a Specialties (A Team Fortress nyomdokain haladva, hat eltérő tulajdonságú karakterosztály közül választhatunk: infiltrator, medic, technican, demolitionist, heavy weapons és sniper.). Ezek a játékmódok kombinálhatóak is, pl. Disintergration + Specialties, és mindegyik mód játszható botokkal is. A 12 új karakter többsége a Captain Proton holoregény szereplője, de megjelent Janeway, B’Elanna és Tuvok asszimilált, borg változata és a kertész Boothby is.
A kiegészítő a kisebb hibajavítások mellett az Activision-tól ingyen letölthető Jeri Ryan hangcsomagot is tartalmazza, így 7of9 a játékban és ebben a kiegészítőben is az eredeti hangján szólal meg. Érdemes alaposabban megnézni a CD-t is, mert azon egy kisebb gyűjteményt találunk a játékhoz kapcsolódó rajzokból és képekből.
Kétségtelen, hogy az Elite Force az egyjátékos módjának köszönhette sikerét. Az aprólékosan kidolgozott történet elérte a Half-Life szintjét, a fordulatos, nehéz és hosszú játékmenet, a hatalmas, jól felépített, eltérő stílusú pályák és eltérő ellenfelek minden igényt kielégítettek. A rajongók szerintem joggal várták el, hogy a kiegészítő egy hasonló színvonalú egyjátékos módot tartalmazzon, cserébe a készítők láthatóan minden erejükkel a multiplayer módon dolgoztak. Az rögtön látszik, hogy nem hiába, hiszen sikerült azt is az egyjátékos mód szintjére emelniük, az új játékmódok, pályák és karakterek hosszú időre le tudják kötni a multiplayer játékok rajongóit. Egyjátékos módban a virtuális Voyager közel sem nyújt akkora játékélményt, mint egy jól kidolgozott küldetéssorozat, de a sorozat rajongói ne hagyják ki. Ők garantáltan tudják értékelni, hogy szabadon ismerkedhetnek a hajóval és a számos ismert helyszín mellett eddig soha nem látott folyosókra és szobákba is eljuthatnak. A hídon lévő adatbázist is érdemes megnézni, ami érdekes információkat tartalmaz a játékban megjelenő hajókról, fegyverekről, ellenfelekről, stb.
