1938, Európa háborúra készül... Már megint egy háborús játék? Nem. Hiszen Amerikát nem érdekli sem a háború, sem Európa. Teljesen magába fordulva tombol: charleston-mánia, alkoholtilalom vége, dzsessz. Történetünk ekkor kezdődik. Hősünk leül egy kávézóba egy FBI nyomozó mellé, és mesélni kezd a Maffiáról... Elmeséli hogyan került Don Salieri családjába és mi mindenen ment keresztül, miközben mi személyesítjük meg a főhőst.
Két éve reppentek fel az első hírmorzsák és screenshotok a Mafiáról. Az Illusion Softworks addigra már belopta magát a szívembe a Hidden and Dangerous miatt. Így aztán nem váratlan, hogy nagyon vártam erre a játékra. Írtam róla az előzetest, riportot is készítettünk a fejlesztőkkel és nyomon követtem a kiadásig. Nagyok voltak az elvárásaim vele szemben... És egy cseppet sem csalódtam! Erre a játékra megérte két évet várni. A Mafia nálam egyértelműen az év játéka. Verhetetlen... A legjobb...
A Mafia nem egyszerű FPS. Sőt egyáltalán nem FPS. Leginkább TPS (harmadik személyű lövöldöző), de ezen kívül komoly autószimulátor, kalandjáték, egy kicsit RPG is és film. Igen, mozi. Már az Illusion előző sikere – Hidden and Dangerous – játszása közben az volt az érzésem, hogy ez egy jó kis háborús film, tele izgalommal, meglepetéssel, csak éppen én vagyok a főszereplő. Mindezt a Mafiában megtriplázták. Az egész játék egy gengszterfilm, tele fordulattal, izgalommal, talánnyal, akcióval. És mi magunk vagyunk a főszereplők.
Ugyanis a történet saját motorral megoldott filmek és a mi játékunk egymásutánjai. Így végig tudjuk, hogy mi a helyzet és közben keményen meg kell küzdenünk a folytatáshoz. Sajnos a sztori szekvenciális, azaz nem függ a következő feladat attól, hogyan teljesítettünk az előzőben. Bár ez valóban túlbonyolítaná az egészet és ilyen mélységig kidolgozott mesével valószínűleg kivitelezhetetlen lenne. Így hát addig próbálkozhatunk újra és újra megoldani az előttünk álló feladatot, amíg végre sikerül.
Milyen feladatok ezek? Hát a szokásos maffiózó munkák: védelmi pénz begyűjtése, alkoholcsempészés, a konkurens család egyes tagjainak likvidálása, a saját családunk áruló tagjainak hűvösre tétele, autós üldözés, bankrablás... De nem mindig mi irányítjuk az eseményeket, vagyis nem mindig mi kezdeményezünk. Van hogy békésen pizzázgatunk, amikor ránk támadnak, vagy haza kell kísérnünk egy lányt és közben galibába keveredünk. Egyszer pedig meg kell nyernünk a helyi autóversenyt egy – aki tudja miről beszélek, az érti – Spirit of Speed-et megszégyenítő autóverseny szimulátorral.
A kocsikra egyébként is nagy hangsúlyt fektettek a cseh fejlesztők. Már az is mond valamit, hogy jóval többféle autó van benne, mint fegyver. Meg talán az is, hogy nem két nap (és nem is két hónap) alatt rakták össze a motort. És elég jól lemodellezett gépekkel kell cirkálnunk Lost Heaven utcáin. Vannak, akiknek a küldetések közötti autókázások unalmasak – mivel elég nagy a város – emiatt elég sokáig tart egy ilyen út és nem is nagyon izgalmas. Én mégis nagyon vártam ezt, mert baromira szeretek autókázni ebben a gyönyörűen elkészített 30-as évekbeli városban. Nézegetni az utcákat, a sétálókat. Röhögni a forgalmon, megállni a pirosnál, előzgetni... Nem hiába töltöttek annyi időt az Illusion-ös fiúk gengszterfilmek és régi fotóalbumok elemezgetésével. A város és a hangulata lenyűgöző!
Hidak, kikötők, irodaházak, boltok, éttermek, kórház, bank, városháza. Kínai negyed, olasz negyed... A gazdagok fenn a hegyen, a tisztviselők a parkos külvárosban, a munkások a proli negyedben. Villamos, magasvasút... A kedvencem a magasvasút. A rendőröket mindig úgy ráztam le: felszálltam a magasvasútra és mentem pár megállót, a fakabátok meg tanácstalanul üthették a nyomomat egy gumibottal...
És ebben a fantasztikus környezetben – amit megspékel még a zene is (persze csak annak, aki szereti) – játszódnak az izgalmas és akciódús jelenetek. Húsz ilyen fejezetből áll a történet, de minden egyes fejezet több jelenetből áll. Így aztán – bár a fórumon tettek erre megjegyzéseket – őszintén senki sem állíthatja, hogy rövid lenne a játék. Inkább az az igazság, hogy annyira jó az egész, hogy amikor a végére ér az ember, azt kívánja, hogy bárcsak folyatódna. Ezt – persze – én is kívánom és remélem, hogy lesz még Mafia 2.
A grafika nagyon kényes ügy. Egy ilyen játéknál ezen áll vagy bukik minden. A Mafia motorja és grafikája pedig már több, mint egy éve kész van. Ezért volt necces, hogy megállja-e a versenyt a mai szuper FPS-ekkel. De őszintén mondom, nemcsak megállta, de meg is nyerte. A látvány lenyűgöző. Látszik, hogy nagy alapossággal dolgozták ki. Rengeteg modell van kint egyszerre. Persze azért egy-két trükköt észre- vesz a kritikus szem, de a játék hevében ezek nem visítanak. A színvilág, a modellek kidolgozottak és az egész összeáll egy szemet gyönyörködtető virtuális világgá. A screenshot készítőmmel nem győztem eleget kattintgatni. Olyan voltam, mint egy japán turista. Minden tetszett és mindent meg akartam örökíteni.
A zene tökéletes kiegészítője a látványnak. Ketten együtt olyan hangulatot teremtenek, hogy nincs szükség VV cuccokra, ahhoz, hogy teljesen átvarázsolódjon az ember a harmincas évek Amerikájába. Ráadásul ezek a zenék önmagukban is megállják a helyüket. Sokszor játék közben bejött a feleségem, hogy hű de jó audio CD-t hallgatok, pedig azt hitte, játszom... ;-) Bizonyos küldetéseknél meg kifejezetten adrenalin pumpa számok játszódnak, hogy végletesre fokozzák az amúgy is túlfűtött izgalmat. Kedvenc számom a La Marseillaise (francia himnusz) utánérzése dzsesszben.
Kíváncsi voltam arra is mennyire lesz majd durva, milyen erkölcsi problémákat okoz majd, amin aztán persze csámcsoghatnak a pszichológusok, meg az újságírók. De a cseh készítők nagyon ügyeltek erre – gondolom ennek anyagi okai is voltak – finoman súrolják a határeseteket. Az áldozataink mindig gengszterek, maffiózók, korrupt zsaruk. Ennek ellenére úgy hírlik, hogy Olaszországban – pusztán a neve miatt – nem lehet kapni.
A többjátékos módot egyelőre kihagyták a játékból. Nem gyepálhatjuk egymást a neten Thompsonokkal. De a fórumokon az a pletyka járja, hogy patch formájában jutunk majd hozzá a multiplayer lehetőséghez. Aki beletúrt már az adatfile-okba az találkozhatott a multis versenypályák betöltő képernyőjével. Ez persze csak arra utal, hogy lehet benne versenyezni, arról azonban még nem hallottam, hogy lőni is lehet majd egymást. Sebaj! Egy verseny is nagyon fel tudna dobni ebben a klassz városban.
A Mafia egy fénylő üstökös a mai parasztvakítós, de fantáziátlan játékok között. Bár késése miatt most sokan összemossák a GTA3-mal, de mi – akik már évek óta várunk rá – tudjuk, hogy ennél egyedibb, hangulatosabb, összetettebb maffia játék nem is lehet... Legfeljebb a folytatása. ;-)
