Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Előzetes

Past Cure

Past Cure

Jótól lopni nem bűn. De jó ötletekből rosszat csinálni annál nagyobb...

2017.10.21. 23:18 | szerző: GeryG | Előzetes

Valamikor az év elején jelentette be a Phantom 8 Studio, hogy készül első játékuk, a Past Cure. Az első trailer, képek és infók alapján azonnal felcsillant a szemem. Egy napjainkban játszódó lopakodós akció-thrillert vizionáltam, amely ráadásul némi misztikummal is nyakon van öntve. Mindehhez még a fejlesztők által is sokszor emlegetett motion capture technológiával rögzített animációk párosultak. Ez ugyan manapság már alapelvárás egy nagyobb kaliberű címnél, ám ők úgy harangozták be, mint valami megváltó, reformer dolgot. Én pedig hittem nekik, mert nekem épp ez a zsánerem: az érdekes történetek valóságos eszközökkel való elmesélése. Lásd a Quantic Dream összes játékát. Ők mernek újszerű megoldásokhoz nyúlni, ami szinte mindig be is jön neki. Ám a Phantom 8 Studio nem a Quantic Dream. A Past Cure pedig nem egy Heavy Rain. Még akkor sem, ha a főhős megszólalásig hasonlít az ottanira...

Past Cure

A Past Cure történetéről előzetesen kissé nehéz lenne érdemben mesélni. Az általam kipróbált preview verzióban ugyanis csak néhány fejezet játszható végig, és azok sem összefüggőek. A lényeg, hogy hősünk, Ian mentális problémákkal küzd. Rendszeresen visszatérő rémálmok gyötrik, ébren pedig gyakran hallucinációi vannak. Fura, próbababaszerű lényeket lát, amelyek rátámadnak. Hangokat hall, hol egy nőét, hol az apjáét, akiről mindössze annyi emléke van, hogy rettenetesen szigorú volt vele és testvérével egyaránt. Ian egyébként valamiféle titkosügynök, aki telekinetikus képességekkel is bír. Ha kellően koncentrál, ki tud lépni saját testéből, és egy rövid időre, kis távolságban mozogni is tud a külvilágban. Így képes olyan kapcsolókat is elérni, amelyeket fizikai valójában soha. Emellett az időt is képes lelassítani.
Ha így nézzük, akkor a Past Cure szépen összelopkodott egy rakás olyan játékelemet, amelyek máshol már többször is bizonyítottak. A készítők pedig ebből próbáltak összegyúrni egy kissé álomszerű lopakodós akció-thrillert. Csakhogy ez nem biztos, hogy sikerülni is fog nekik.

Past Cure

Nem illik egy béta alapján messzemenő következtetéseket levonni, de a Past Cure játékmenete finoman szólva is dögunalom. Van, amikor egy elhagyatott házban bolyongunk, lövöldözünk az ajtók mögül tök kiszámíthatóan ránk törő próbababákra. Az előzetesekben annyit emlegetett látványos verekedéseknek nyoma sincs. Egy következő szakaszban pedig jön az oktatómód egy álom formájában. Itt sajátíthatjuk el különleges képességeinket, amelyekről fent már szó volt. Csakhogy ez is olyan monoton és egysíkú, hogy az valami borzalmas. Pláne az átugorhatatlan, piszok lassú sétálós részek, amelyek azért kellenek, hogy tuti végighallgassuk az emlékezetünkben felhangzó atyai monológokat. Komolyan, volt olyan, hogy csak egy ujjal tartottam az előre gombot, és közben a telefonomon pötyögtem...

Past Cure

Az irányítás nehézkes és körülményes. Az interakciók gyakran nem sikerülnek elsőre, mert csak a tökéletes szögből és távolságból lehet azt a nyüves poharat megfogni. A tűzharcok során hiába áll a célkereszt a hatalmas célpont kellős közepén, még véletlenül sem találod el. A harcok, amikre annyira büszkék a készítők, darabosak, és mindössze néhány mozdulatból állnak. Ennél még az egyébként tök gagyi Enter the Matrix is fényévekkel jobb volt. És ha már itt tartunk, a látványvilág sem sokkal szebb. A grafika úgy általában a 2000-es évek első felét idézi, a környezet ötlettelen, kihalt és unalmas. A karakterek is baltával faragottak, Ian pedig olyan, mintha a Heavy Rain egyik főhőse, Ethan Mars lenne. Még a nevük is hasonlít, de a fizimiskájuk meg aztán, mintha testvérek lennének. Csak épp Ian kidolgozottsága még annál is régebbi időket idéz.

Past Cure

A Past Cure jelen állapotában rettentő amatőr munkának tűnik, de ez még változhat. A készítőknek volt néhány (tök nem saját) jó ötlete, amivel aztán nem tudtak mit kezdeni. A grafika évtizedes, a játékmenet élvezhetetlen, az irányítás pontatlan és darabos. A stúdiónak ugyan volt pénze rá, hogy szinkronszínészeket is foglalkoztasson, de azok annyi áléléssel teszik a dolgukat, mintha a ’80-as évek alábeszélős filmjeit néznénk. Ianre rátör egy sereg fura viaszbábu, ő meg monoton hangon annyit mond, „hát ezek meg mik?”... Összegezve: a Past Cure bétája még nagyon (de nagyon) messze van attól, amit eladható játéknak lehetne nevezni. De hangsúlyozom, ez csak egy korai változat, amely még ezer sebből vérzik. A premierre a legújabb hírek szerint február 2-án fog sor kerülni PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Azt a mostani tapasztalatok alapján nem túl kockázatos megjósolni, hogy nem ez lesz a 2018-as év játéka, de a készítőknek még van néhány hónapja, hogy a fent elsírt problémáknak legalább egy részét kitakarítsák a kódból. Illetve arra is van némi esély, hogy a most összefüggéstelen katyvasznak tűnő történet teljes egészében akár még izgalmas és érdekes is legyen. Feltéve, hogy sikerül alá olyan játékmenetet barkácsolni a készítőknek, ami nem rettenti el az egyszeri játékost rögtön az első tíz perc után... ■

Past Cure
Past CurePast CurePast CurePast CurePast CurePast CurePast Cure
Past Cure
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Past Cure

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló