A trackballok, avagy (nem feltétlenül közismert) magyar nevükön hanyattegerek igazából mindig is a felhasználók szűkebb rétegének nyújtottak lehetőséget a számítógép irányítására. A többség annyira hozzászokott már az egérhez, hogy valószínűleg el se tudja képzelni, hogy lehet anélkül is irányítani a kurzort, hogy egész kezünket mozgatnunk kellene, mindössze a hüvelykujjunkat használva. Ennek megfelelően a trackballok piaca se túl nagy, és jóval ritkábban érkezik egy-egy új modell, mint amilyen dömpinget egerek terén látni. A Logitechnél se volt hosszú évekig újabb ilyen kütyü, míg végül nemrég megérkezett az MX Ergo, amely gyakorlatilag a legutóbbi trackballjuk, a 2010-es M570 felújításának tekinthető – persze számos fontos és hasznos újítással.
Egy szürkeárnyalatokban „pompázó” kütyü kerül az MX Ergóval az asztalunkra, amelyen ezúttal a golyó is szürke, csak míg a többi rész matt, ez fényesen csillog. Kialakításából adódóan ezt a trackballt értelemszerűen csak jobb kézzel működtethetjük. Mivel a használata közben hüvelykujjunk foglalt – hiszen azzal mozgatjuk a trackball bal oldalán elhelyezkedő golyót –, a gombok elhelyezése korlátozott. De azért csak sikerült a két hagyományos gombon és az oldalra is billenthető görgőn kívül pár extrát is rárakniuk a tervezőknek az MX Ergóra. Mutatóujjunkkal érhetjük el a bal gomb melletti két kisebb gombot – ezek a hagyományos egereken általában a hüvelykujjunk alá esnének, és alaphelyzetben előre/hátraléptetési funkciójuk van. A golyó mellett is kapunk egy gombot, ez a precíziós módra váltást szolgálja (ilyenkor finomabban tudjuk mozgatni a kurzort), igaz, kicsit kényelmetlen benyomni használat közben, hiszen ezt hüvelykujjunkkal kell elérnünk. Végül középső ujjunk alá is esik egy gomb, a görgőtől visszább, a tenyerünk felé – ezzel két eszköz között válthatunk.
Az MX Ergót ugyanis akár két különböző számítógéphez (vagy akár okostelefonhoz) is párosíthatjuk – egyhez a mellékelt, kisméretű Unifying vevővel, egyhez pedig Bluetooth-on keresztül –, és egyetlen gombnyomással válthatunk a kettő között. Bármelyik kapcsolódási módot is választjuk, a trackball pikk-pakk használható lesz a párosítás után. Személy szerint igencsak meglepett, amikor kíváncsiságból második eszközként androidos telefonomhoz kapcsoltam hozzá a trackballt, és megjelent egy egérkurzor a kis kijelzőn – és remekül vezérelhettem a rendszert a hanyattegérrel, anélkül, hogy a telefon után kellett volna nyúlnom. (Igaz, nem volt következetes, hogy hol működött például a görgő és hol nem, de ez nem az MX Ergo hibája.)
Egy pillanatra visszatérnék még a trackball kialakításához. Ugyanis az MX Ergo alját úgy tervezték, hogy egy nehéz fémlap van rajta, amelyet erős mágnes rögzít, és az alsó rész alakja miatt átbillenthetjük egy másik állásba. Ilyenkor 20 fokban dől meg az egész kütyü, ami lehet, hogy egyeseknek kényelmesebb. Nekem inkább teljesen fura és kényelmetlen volt az az állás, de el tudtam volna képzelni, hogy valamilyen köztes fokozatban esetleg jobban működött volna – csakhogy ilyenre nincs lehetőség.
A trackball használata megszokást igényel (nálam ez mondjuk már 16 évvel ezelőtt megtörtént, amikor pár évre átálltam egy Logitech Cordless TrackMan Wheelre – akkor kb. egy hétre volt szükségem, hogy megszokjam), utána viszont csomó esetben kényelmesebb lehet, mint az egeret használni. Persze nem mindenhez: játékokra nem feltétlenül ez a nyerő megoldás, a Call of Duty WWII esetén is rövidebb kísérletezés után inkább vissza-visszatértem az egérhez. (Pedig 15 évvel ezelőtt még Quake-ezni is a trackballt használtam, LAN-ozó barátaim megdöbbenésére egész sikeresen.)
Ahogy az a csatlakoztatási módokból valószínűleg mindenki számára kiderült, az MX Ergót alapvetően drótnélküli használathoz tervezték, de azért szükség esetén micro-USB kábellel is a gépre köthetjük. Teljes feltöltéssel akár 4 hónapra elegendő áramot tárol el az akkuja, ha pedig használat közben merülne le, a gyártó adatai szerint egyetlen perc töltéssel egy napra elegendő áramot adhatunk neki.
A golyó kivehető, így megtisztíthatjuk mind magát a golyót, mind az alatta lévő, a görgést segítő alkatrészeket. És ezt érdemes is rendszeresen megtenni, emlékeim szerint a régi trackballom egy idő után annyira bekoszolódott (pedig azt is tisztogattam), hogy a golyó görgése nehézkessé vált.
Két monitort használva eleinte kicsit macerásabb volt a trackball az egérnél, ekkora területet bejárni az egérkurzorral kicsit körülményes tud lenni. Aztán rájöttem a megoldásra: a kurzor gyorsítási funkcióját kellett bekapcsolni, és máris javult a helyzet. Néha pedig egyszerűen egy kis lendületet adok a golyónak, aztán hadd menjen a kurzor... Amúgy a Logitech Flow megoldását is támogatja az MX Ergo, amelynek segítségével ha két számítógépre kötjük rá a trackballt, és mindkettőre telepítjük a megfelelő szoftvert, a két gép között is lehetőségünk nyílik például copy-paste-re, vagy akár file-ok átmásolására, mindössze az egeret használva. (Ráadásul Windows és OS X között is működik ez a technológia.)
A Logitech MX Ergo nem egy olcsó mulatság, 34999 forintos árával a felsőkategóriás egerekkel vetekszik. Azonban aki a trackballt preferálja gépe irányítására, az egy jól kidolgozott, masszív eszközt kap, pár extra kényelmi funkcióval. Ráadásul egyszerre lehet két géphez is használni, így akár két vezérlőt is kivált.
