Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

God Eater 3

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

Istenek eledele, harmadik felvonás.

2019.02.11. 13:55 | szerző: Zoo_Lee | Ismertető/teszt

A God Eaterrel még mezei PSP-tulajdonosként találkoztam valamikor 2011 környékén, amikor kipróbálhattam az első rész Full Burst kiadását. Mivel még javában anime- és mangarajongó korszakomat éltem, első látásra beleszerettem, és zabáltam a szép lassan franchise szintre fejlődő Monster Hunter koppintást minden formájában, akár mangáról, akár anime előzetesről, vagy épp nagyobb költségvetésű animesorozat bejelentéséről volt szó.

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

Sajnos a második rész iránti hype-om már elpárolgott, mire végre elérhetővé vált angol nyelvterületen, és ezzel együtt nagyobb konzolokon, ám amikor megérkezett a harmadik felvonás, egyben a széria első darabja, amely nem kézikonzolt, hanem már eleve a nagyok mezőnyét célozta meg egy jóval letisztultabb, kissé leegyszerűsített és látványosabb játékmenettel, azonnal felkerült a beszerzendő és minél hamarabb kipróbálandó játékaim listájára. Amit végül, több óra aragamivadászat után kijelenthetem, amolyan népmesésen meg is érdemelt, és nem is.

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

Az előző részek óta az aragami-fenyegetés nem csökkent, sőt, a szörnyek felbukkanásának mellékterméke, a mérgező „hamu” nemcsak felgyorsította a városok és az élővilág pusztulását, de gyakorlatilag ellehetetlenítette hétköznapi emberek számára, hogy komoly védőfelszerelések nélkül a felszínen tartózkodjanak. A Fenrir szervezet összeomlott, az emberiség maradványai pedig föld alatti bunkerekbe, úgynevezett Portokba verődtek, amelyek között a kereskedelem és utazás feladatait hatalmas, „hamujáróknak” keresztelt tankok, gyakorlatilag mozgó erődítmények látják el. Ezzel arányosan változott a még mindig aktív God Eaterek szerepe is. Az Adaptív God Eaterek, akik képesek a hamu sújtotta területeken is védőfelszerelés nélkül a felszínen tevékenykedni, gyakorlatilag az emberiség utolsó reményei a túlélés érdekében. Ám másságuk és kivételes helyzetük miatt megbecsült szuperkatonák helyett a társadalom aljára csúsztak, akik bevetések között gyerekkoruktól kezdve bebörtönzött, lenézett és megvetett állatokként tengetik napjaikat a Portok gyomrában, hogy fenyegetés esetén kiküldhessék őket a támadó aragamikra.

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

Történetünk a Pennywort Portban kezdődik, ahol kezdő AGE ügynökünk egyike a Port által házőrzőként tartott küzdőállománynak. Ám egy természeti katasztrófa, a „Hamuvihar” megsemmisíti otthonunkat, így társainkkal hamarosan egy közeli hamujáró fedélzetén találjuk magunkat, amelynek bőkeblű kapitányasszonya az AGE-k nyújtotta védelemért cserébe hajlandó őket a legénység tagjai közé sorolni, és a portokkal ellenben jóval nagyobb szabadságot biztosítani nekik, amíg segítenek megtisztítani számára az utat, és megvédeni rejtélyes, értékes rakományát az aragamik támadásaitól.

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

A történet természetesen a széria hagyományaihoz híven jó pár fordulatot vesz később, a játék alapjai viszont a komplexebb történet ellenére nem változtak. Főhadiszállásunkról indulunk útra aragamikat vadászni a kijelölt fő-, majd később mellékküldetéseken, gép irányította társakkal egy csapatban. A csatatéren fegyverünk a God Arc, egy eleven fegyver, amely képes egy gombnyomásra formát váltani kézi-, illetve lőfegyver és pajzs között, valamint hatalmas fogsorrá változva szó szerint kiharapni a hatékonyabb kombókhoz szükséges energiákat (és az új felszerelések craftolásához szükséges nyersanyagokat) a levadászandó rémségekből. A csatatéren az új felvonásban nemcsak új, kissé gyorsabb, akcióorientáltabb fegyverekhez folyamodhatunk, mint az MMORPG-k rogue-jaira emlékeztető dupla tőrök nagyra nőtt rokonai, de új taktikákhoz is, amelyek közül a leglényegesebb a csapattársak nyújtotta bónuszok és speciális mozdulatok aktiválása. Minden csapattárs jelenléte más bónuszokat nyújthat, a csata hevében pedig összekapcsolódhatunk velük, ami a bevetés előtti beállításainknak megfelelően redukálhatja sérüléseinket, vagy növelheti az ellenfelek felzabálásával nyerhető tárgyak ritkaságát.

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

Az alapok tehát a helyükön vannak egy kellemes, animés szörnyvadászathoz, a játék pedig teljesítette alapígéretét is: egy leegyszerűsített, látványosabb alternatívát nyújt a Monster Hunter szériára (a klasszikusra, nem a World alcímű, PC-re is megjelent legutóbbi részre). Problémám a tesztelés során mindössze két pontban ütközött ki – ám ez a két pont épp elég volt ahhoz, hogy a bevezetőmhöz híven kissé megingassa a hitemet, mennyire tudom ajánlani a műfaj újoncainak és a régi rajongóinak. Az egyik, hogy a nagy egyszerűsítésben néha pont kulcsfontosságú információkat volt nehéz összevadásznom a játékból, mint az eleven ellenfelek zabálásával megnyíló, majd folyamatos használatukkal fejleszthető „burst” támadások rendszere, vagy a begyűjtött nyersanyagok pontos szerepe a crafting folyamán. A tálalás pedig nagyon erős határeset – hiába fest a játék klasszisokkal jobban, mint a kézikonzolról átportolt előző részek, még így is inkább tűnik egy PS3 játéknak, mint az aktuális generáció gyermekének, angol szinkron választása esetén a lipsync problémák pedig még ennél is élemedettebb kort feltételeznek. A kissé szerény látvány és a viszonylag apró pályák ellenére ráadásul a játék még nagyon szép framerate-eséseket is produkált, a beállítási lehetőségek mindemellett elég soványak; az irányításra ugyan van lehetőség billentyűzettel, még mindig kontrollerrel az igazi. A multiplayerről sajnos nem tudok nyilatkozni – elvileg működik, a tesztelés folyamán azonban folyamatosan pár másodperc után visszadobott a lobbyba azzal az indokkal, hogy nem talált játékost.

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

A God Eater harmadik részét így összességében úgy értékelhetem, mint korrekt iparosmunkát, ami nagyon könnyen sikerülhetett volna sokkal jobban. Ha valaki már ismerte a szériát valamilyen formában, annak nem okoz csalódást, és nem tagadom, remekül szórakoztam vele, de sokkal nagyobb fejlődésre, sokkal több megújulásra lett volna lehetőség (és talán nem túlzok, szükség is) az újgenerációs debüt során. Rajongóknak, érdeklődőknek ajánlott, a többiek jobban járnak a Monster Hunter Worlddel, ha a műfajjal ismerkednének. ■

God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja
God Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációjaGod Eater 3 teszt – új fejezethez ért a Bandai Namco Monster Hunter variációja

A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, a Cenega biztosította.

értékelés


Támogasd oldalunkat,
vásárold meg online!

God Eater 3

God Eater 3
Pozitívumok
  • Remek, animés tálalás
  • Érdekes történet
  • Gyorsan kitanulható
  • Élvezetes harcrendszer
Negatívumok
  • Sok-sok technikai baki
  • A nagykonzolos váltással többet is be lehetett volna vállalni

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló