Az első részhez hasonlóan a Nioh 2 is megérkezett PC-re, egy évvel a megjelenése után. A tavaly év végi összefoglalónkban röviden kifejtettem, hogy miért is tartom többre ezt a játékot egy egyszerű Dark Souls-klónnál, Zoo_Lee kolléga pedig részletesebben foglalkozott az év folyamán az alapjátékkal és a három DLC-vel, így a mostani cikkben csak a PC-s portra térnék ki.
A játék startja zajos sikert aratott Steamen, azonban ahogy beszámoltunk róla, idővel némi kétség merült fel a stabilitásával kapcsolatban. Nekem 77 óra alatt csak egyszer fagyott ki, teljesen véletlenszerűen, amúgy ilyen jellegű problémám nem volt. A teljesítményével azonban már annál több. A framerate hajlamos beszakadni, amikor túl sok effekt van a képernyőn, és szinte biztosan bekövetkezik a dark realmben, ami lényegében egy emós Instagram-filter. Tehát amikor megöljük a bosst, és egyszerre robban ki belőle a loot, tűnik el a dark realm és jelenik meg a pálya vége üzenet, akkor igen, bizonyára le fog lassulni. A csökkenő framerate hatására ugyanis a játék lassított felvétellé válik, nem pedig szaggat a hagyományos értelemben. Csakhogy bizonyos státuszhatások is lelassíthatnak, így könnyű összekeverni a teljesítmény csökkenését magával a játékmenettel.
A PC-s verzió értelemszerűen támogatja a billentyűzet+egér használatát, azonban aki teheti, használjon inkább kontrollert. Bár mind a billentyűzet, mind a kontroller kiosztása testreszabható, a kezelőfelület, a menük és az irányítás kontrollerre készültek, és ahhoz lettek optimalizálva. Jómagam a PlayStation 4-en eltöltött több tucat (több száz?) óra után már nem akartam új izommemóriát megtanulni, így elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy mennyire dinamikusan tudja együtt kezelni a kettőt, főleg a távolsági fegyverekkel való célzás miatt. Ez a Dragon’s Dogmában annyira csodálatosan működött, és bár technikailag itt is működik, mégsem vagyok annyira elájulva a végeredménytől.
A kamera először annyira érzékeny volt, hogy szinte körbefordult, csak mert 2 millimétert mozdítottam az egéren, aztán viszont nem volt hajlandó megjegyezni a beállításaimat, végül pedig fogta magát, és átállította magát billentyűzet+egérről csak billentyűzetre, amihez biztos nem nyúltam, így fogalmam sincs, ez hogyan történhetett. A játék nagy részében így inkább nem is nyúltam aztán a billentyűzethez, és csak a cikk miatt bajlódtam vele egyáltalán. Ráadásul bármit használunk, a játék a PS4-es gombok ikonjait jeleníti meg. Ez nekem pozitívum, mert végre nem Xbox-gombokkal kell játszanom, mint a Dark Soulst, ugyanakkor a billentyűzet használatakor is ezek jelennek meg, nem cseréli le őket dinamikusan, mint a már említett Dragon’s Dogma.
Röviden összefoglalva tehát a Nioh 2 egy jó játék, a PC-s port pedig játszható, csak néha be fog lassulni. És ha lehet, használjatok inkább kontrollert...
