Elég meglepően indult az AOC AGON AG493UCX monitor tesztelése. Illetve valójában a tesztpéldány megérkezése volt a szokatlan. Arra ugyanis nem volt még példa, hogy a futár azzal hívjon fel, hogy biztosan jó helyre hozza-e a szállítmányt, ugyanis a raklapot csak a ház előtt tudja majd lerakni, nekem kell megoldanom a továbbiakat. A raklap szó igencsak meglepett, nem tudtam hová tenni, hogy egy monitort miért kellett ilyenre tenniük – és a kiküldést intéző PR-os se igazán értette, miért döntött így a futárszolgálat –, de szerencsémre épp ott volt húgom, és közösen sikerült megoldani a nem túl nehéz, ellenben igen terebélyes doboz felhozását.
Aztán nem sokkal később az is kiderült, hogy még a kicsomagolás is inkább kétszemélyes feladat, és egyedül nem is igazán érdemes belekezdeni a dologba. No nem azért, mintha extra nehéz volna a monitor, hanem mert olyan hatalmas, hogy egy ember nem tudja értelmesen megfogni – de legalább ahhoz kell segítség, hogy a dobozt fogja le a másik, miközben kihúzzuk a hungarocelltől védett kijelzőt.
Az AOC AGON AG493UCX ugyanis egy hatalmas, 49 hüvelykes kijelző, 32:9-es oldalaránnyal. Ráadásul még ívelt is (1800R görbülettel, azaz egy 1800 mm sugarú körív mentén hajlik), ami miatt nemcsak széles és magas, de még mély is. A képernyő a felületét tekintve olyan, mintha két 27 hüvelykes 16:9-es monitort raknánk egymás mellé – csak nincs köztük káva és nincs hozzájuk két talpazat.
A monitorba egy 120 Hz-es maximális frissítésre képes VA-panel került, amely DisplayHDR 400 minősítéssel is rendelkezik. Felbontása 5120*1440 pixel, azaz a korábban említett kétmonitoros rendszerhez hasonlítva két 2560*1440-es kijelzőnek felel meg. Az íveltség úgy érzem, ekkora szélességnél már igenis szükséges – elég fura lett volna egy teljesen sík, kb. 120 cm széles képet nézni – elvégre aki kettő monitort használ, az is szögben teszi le maga elé a kettőt. Elsőre furcsa volt, hogy a két szélen pár pixel nem látszott (az ikonok nevénél tűnt fel, hogy az első karakterből eltűnt egy kis darab), de aztán rájöttem, hogy túl közel ültem, és nem 60-70 centiről kellene néznem a képernyőt. De amúgy is érdemes ennél azért távolabb lenni, különben túlzott nyaktorna lesz a használata munka közben. Emellett pedig, ha nincs meg a megfelelő távolság, akkor a talpazat felénk lógó része is akadályozhatja az egér mozgatását.
Az említett talp amúgy igen masszív kialakítású, középen hátul van egy kisebb része, és két oldalt lóg előre egy-egy láb. Ezen pedig emelhető és elforgatható/dönthető is a monitor. Viszont kb. 30 centiméter mélysége van mind a talpazatnak, mind magának a monitornak is, emiatt nem árt, ha az asztalunk se egy apró darab, hogy kényelmesen elférjen minden.
A monitor hátoldalán két HDMI 2.0 és két DisplayPort 1.4 bemeneten kívül találunk még egy USB Type-C csatlakozót is (amelyről akár notebookunkat is tölthetjük használat közben), emellett egy USB hub is található, három darab USB 3.2-es csatlakozással. Igaz, a csatlakozók szemből nem annyira kényelmesen érhetőek el, hogy olyan eszközöket kössünk ide, amit rendszeresen ki/be kell rakni, de mondjuk egerünk vagy billentyűzetünk csatlakoztatására nagyszerű hely, főleg, hogy két PC rákapcsolása esetén KVM switchként működik. Két 5 wattos hangszórót is beépítettek a monitorba, ami jól jöhet, ha valakinek épp nem lenne kéznél rendes aktív hangszórója.
A monitor arra is képes, hogy egyszerre két bemenet képét jelenítse meg, azaz például ráköthetünk két számítógépet – mondjuk az egyiken játszva, a másikról pedig streamelve –, de akár egy konzol is lehet a képernyő felén, míg a másikon meg ott látjuk számítógépünk képét. Ezt PBP, azaz Picture-by-Picture módnak hívják, és hasznos lehet, ha több cuccot is használunk rendszeresen.
Kapunk a csomagban egy távirányítót is, amelynek segítségével egyszerűen navigálhatunk a menüben, anélkül, hogy a monitor alsó részére helyezett gombokkal kelljen ügyeskednünk (nem is használtam azokat, tényleg sokkal kényelmesebb volt az infrás távvezérlő). A menüben találunk játékokhoz kapcsolódó beállításokat, mint például bekapcsolható fps-kijelzést vagy az árnyékos részek szabályozását, de választhatunk többféle játéktípus előre beállított módjai közül is (FPS, RTS, verseny stb.). Itt kapcsolhatjuk be a HDR üzemmódot, akár játékokhoz vagy filmekhez szabott verzióban is. A monitor által támogatott DisplayHDR 400 amúgy a VESA HDR-tanúsítványai közül az alapfokozatot jelenti, de azért aktiválását követően érezhető volt a különbség.
És hogy mit tud nyújtani egy ilyen ultraszéles monitor egy hagyományos, 16:9-es kijelzőhöz képest? Munkához és játékhoz bizony elég sokat. Előbbi esetben például akár három ablakot is kényelmes méretben elhelyezhetünk egymás mellett. A fő munkafelületet úgyis a középső terület jelenti, de balra/jobbra odarakhatunk referenciaanyagokat, dokumentációkat, vagy például a levelezőprogramot, zenelejátszót vagy üzenetküldőt, amikre munka közben ritkábban van csak szükségünk. Érdemes amiatt is jól átgondolni az ablakok elhelyezését, hogy ne kelljen megállás nélkül forgatnunk a fejünket. Végül nem feltétlenül gondolná elsőre az ember, de különösen fontos ekkora felületnél az egér érzékenységének megfelelő beállítása, hogy ne kelljen kilométerekre vonszolni a rágcsálót asztalunkon.
Szélesítsd a látószöged! – Amit az ultraszéles monitorokról tudni érdemes
4:3, 16:9, 21:9, 32:9 – tudnivalók a képernyők oldalarányáról.
Az AGON széria viszont elsődlegesen a játékosokat célozza meg, így az AG493UCX is gamereknek szánt termék, nem véletlenül kapott 120 Hz frissítésű panelt se. És ezen a téren is igen jól szerepelt. Egyrészt igazán nagy látóterünk lett azokban a játékokban, amelyek kihasználják ezt az oldalarányt (az újabbak közül szerencsére elég soknál gondoltak erre a fejlesztők). Egy élmény volt például az F1 2020-ban így száguldozni a versenypályán, vagy az Everybody’s Gone to the Rapture-ben gyönyörködni a tájban, miközben szinte egész látóterünket kitöltötte a kép. Részletgazdag, színek terén is remek képet jelenített meg a VA-panel, jó mély sötétekkel. Persze ne feledkezzünk meg arról se, hogy ekkora felbontást megfelelő vassal kell kihajtani, főleg, ha a maximális frissítési frekvenciát is ki szeretnénk használni, így nem árt hozzá megfelelő videokártyáról is gondoskodnunk.
Filmeknél ellenben igazából nem sokat jelent ez a képarány, ugyanis a tévére készült tartalmak inkább 16:9, míg a mozis anyagok kb. 21:9 oldalarányt használnak, azaz a két oldalon meglehetősen széles fekete sávot kapunk ezek lejátszásakor.
Az AOC AGON AG493UCX egy jól sikerült monitor, amely igazán hatalmas képfelületet tesz szemeink elé, jó nagy felbontás mellett. Cserébe persze az ára is megfelelően sok nullát tartalmaz: 360 ezer forint körül vásárolható meg. Igaz, ez még így is jóval alatta van a konkurenseknek, a Samsung ilyen méretű modellje, az Odyssey G9 például 100 ezer forinttal kerül többe. Egy ekkora képernyőn játszani pedig egyszerűen felejthetetlen élmény...
