26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Kütyü+hardver

ASUS ROG Ally teszt – Mi is vagy te igazából?

Kézikonzol formátumú laptop – mennyire élhető ez így?

Írta: Sityi

ASUS ROG Ally teszt – Mi is vagy te igazából?

Kezdetben vala a Nintendo, amely megalkotá a Switchet. Kiváló kézikonzol volt ő a bemutatkozása idején, sokan ámultak a teljesítményén, hogy ilyen gyösz hardverből mi mindent lehet kihozni – és persze csodálattal adóztak a hibrid mivoltán is. Szorgos kínai mérnökök pedig megpróbálták lemásolni a hordozható részt – ki Android, ki Windows alapokon. Jobb-rosszabb próbálkozások követték egymást, mígnem a Valve fura urai is előálltak valami hasonlóval: a Steam Deckkel. Ezt is lehet menet közben a villanyröfitől távol is használni, de egy egyszerű dokkolóval ugyanúgy asztali gépet lehet belőle varázsolni, mint a Switchből – csak itt, ha nagyon akarja az ember, gyakorlatilag egy számítógépet is kap a pénzéért, nem csupán egy játékmasinát. Aztán most beköszönt az ASUS is a maga megoldásával – és természetesen mindenki fölé ígért.

A tesztelt ASUS ROG Ally modell az erősebbik fajta: ebben 8 magos, 16 szálas Zen 4 alapú AMD Ryzen processzor töfög, az integrált GPU pedig egy RDNA 3 alapú Radeon IGP (lesz egy 6/12-es, kicsit visszafogottabb GPU-val szerelt verzió is). Emellé 16 GB RAM és 512 GB SSD társul, a 7”-os képernyő pedig IPS-paneles, Full HD felbontású, 120 Hz-es, FreeSynces, érintős példány. A RAM nem bővíthető, plusz tárhelyet pedig microSD kártyával tudunk belevarázsolni a ketyerébe.

A súllyal nem szoktam különösebben foglalkozni, de mivel az Ally egyik fő műsorszáma a kézben fogás, így némi kontextusban álljon itt ez az infó is: 608 gramm – könnyebb, mint a közvetlen konkurens Steam Deck (ami 669 gramm), de a két hibrid Switch modell nyomába sem ér (a sima ugyanis 399, az OLED változat pedig 422 gramm). Hosszútávon emiatt fárasztóbb kézben tartani, mint a japánok kis üdvöskéjét, de nem elviselhetetlen. Az azért érződik, hogy foglalkoztak az ergonómiával is. A beépített gamepad kiválóan teszi a dolgát, főleg a Hall szenzoros ravaszokat emelném ki, ugyanis nagyon finoman kezelhetőek. Extraként két programozható gombot is kaptunk hátra.

ASUS ROG Ally teszt – Mi is vagy te igazából?

Kialakításából is látszik, hogy nem egy szokványos gép, és bár ráereszthettem volna a megszokott tesztcsomagot, nem sok értelmét láttam. A maga kategóriájában persze erős gép ez, de unfair lenne így összehasonlítani a „rendes” laptopokkal, asztali PC-kkel. De hogy el lehessen helyezni mégis a teljesítményét, természetesen egy PC Mark és egy 3D Mark Time Spy csak lefutott... És amin meglepődtem: a Port Royal is sikeresen végigment! A PC Mark eredmény alapján látszik, hogy ez élhető gép lehet általános felhasználásra is (netezés, filmbambulás, ilyesmik – sőt, kicsit DJ-ztem is vele, és remekül bírta) – de erről később. A játékok azok, ahol azért kibukik, hogy sok esetben kompromisszumok nélkül ez azért nem fog menni...

Ray tracing a Port Royal sikeres futása ellenére természetesen kihúzva, sajnos ez túlmutat a hardver képességein. Önmagában ezzel nincs is baj, kisebb címek (pl. Absolute Drift, Cuphead) maximális beállításon simán futnak akár 120 fps-sel is akkuról. Kicsit komplexebbek, mint amilyen mondjuk a Ghostrunner, az Alien: Isolation vagy a Divinity: Original Sin 2, már inkább 60 környékén tanyáznak, ha nincs a közelben konnektor, de persze a plusz kakaó jócskán tud emelni ezen is. A Mortal Kombat 11, a Doom Eternal és a Cyberpunk 2077 már közepes-magas beállításokkal tud élvezhető sebességet produkálni – itt már azért érdemesebb adni a madzagos delejt is a stabilabb és gyorsabb futás érdekében.

ASUS ROG Ally teszt – Mi is vagy te igazából?

Mondjuk az MK11-en nagyon meglepődtem, hogy akkuról is stabil 50 fps-sel lehetett szilánkokra pofozni a másikat, de a Doom Eternalnél a 40 fps körüli sebesség már érződött, hogy nem passzol olyan jól a játék tempójához. Persze mit panaszkodom: Switchen ezek a címek ennél lényegesen alacsonyabb grafikai beállításokkal futnak 30 fps sebességgel még dokkolva is – na de az egy bő 6 éves cucc... Cyberpunk meg amúgy sincs rajta, itt meg van, bi-bi-bí! Az pedig városban azért képes 30 fps köré megzuhanni akkus játék mellett, de ha épp nomádkodunk, akkor a 40 is megvan – a táppal áram alá helyezve pedig egész szépen körbetáncolja a 60-at.

Ha már Windows 11 adja a rendszer lelkét, óhatatlanul is felmerült bennem a kérdés: mennyire tudna az Ally kiváltani egy laptopot? Önmagában sima tartalomfogyasztásra első körben arra gondoltam, hogy hasonlóan alkalmas lehet, mint egy tablet – de itt jön be a súly kérdése: egyszerűen kényelmesebb egy okostelefont használni erre. És ha egy Type-C dokkolóval asztali gépet varázsolok belőle? Nem rossz, csak itt már előjön az, hogy csak kevés ez a teljesítmény így. Persze van lehetőség az Asus XG Mobile dokkolóit is használni, amelyekben külön GPU (Radeon 6850M XT vagy GeForce 4090) emeli a teljesítményszintet – így viszont meg már a teljes rendszer ára lesz húzós.

ASUS ROG Ally teszt – Mi is vagy te igazából?

És mi a helyzet a Steam Deckkel? Nos, az ugyan olcsóbb, de a nyújtott teljesítmény sem ér fel az Ally-hoz (4 mag/8 szál Zen 2 alapú CPU dolgozik abban a gépben, RDNA 2 alapú Radeon IGP-vel karöltve; a kijelző is csak 1280*800 felbontású és 60 Hz-es), és a géphez a Valve saját Arch Linux alapú operációs rendszere jár. Érthető így már, hogy miért kerül ennyibe, és elég jól pozícionálta az ASUS ár tekintetében az Allyt – de csak a saját mezőnyében (a Switch ilyen tekintetben más liga szerintem).

ASUS ROG Ally teszt – Mi is vagy te igazából?

Persze így is megérheti megvennie annak a 315 ezer forintba kerülő ROG Ally-t, aki valami könnyen hordozható játékgépet keres, és kiterjedt játékgyűjeménnyel bír több PC-s platformon is. Fő gépnek nem biztos, hogy megéri ezt venni – nagyjából ezen az árszinten ennél gyorsabb belépő szintű gamer laptopok is vannak messze jobban használható (értsd: nagyobb) kijelzővel. A Switch viszont a jobb hordozhatósága és a sokkal olcsóbb vas miatt lehet az Allynál jobb választás – bár ott a játékkönyvtár kiépítése kerülhet vastagabb összegbe. Sajnos személyesen a Steam Deckhez nem volt még szerencsém, de ahogy nézem, bár olcsóbb maga a hardver, de gyengébb is, a Linux alapú OS miatt pedig még jó darabig nem biztos, hogy minden játékunk problémamentesen fog futni rajta (persze lehet rá Windowst is tenni, de csak amolyan félhivatalos módon: a Valve ad ugyan drivert, de terméktámogatást így nem) – plusz adott a kérdés: mi van a nem Steames játékokkal, amik mondjuk Epicen, Battle.neten, GOG-on, a Ubisoftnál, a Microsoftnál vagy az EA-nél vannak meg?

A bemutatott terméket az ASUS Magyarországtól kaptuk kölcsön.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

Sityi

Sityi
Örökifjú hardvertudor, csúcsamatőr fotelpilóta, botcsinálta zenészkezdemény. De amúgy békés majdnemmindenevő. Vonzódik a kerek dolgokhoz: legjobban a kormánykerék és a DJ-kontrollerei mögött érzi magát.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!