Betegnek lenni szívás – ez alighanem olyan tézis, amivel mindenki egyetért. Az enyhébb lefolyású még talán jobb, de az is tud idegölő lenni. Mert olyankor csak pont annyira van rosszul az ember, hogy nem tudja a mindennapos rutint végezni, vagyis közösségbe menni (legyen ennek apropója sport, barátok vagy éppen munka). Ilyenkor persze előkerülnek az unaloműző dolgok, mint akár a videojáték, de akadnak, akik a felszabadult időt egy kis házimunkára, mondjuk az oly sokszor halogatott rendrakásra fordítják (mert ahhoz még akad elég energia, de mondjuk egy nagyobb takarítós projekt már nem menne).
Utólag belegondolva tehát pont ideális időpontban érkezett meg az A Little to the Left friss DLC-je, mert volt mit csinálnom. Az alapjátékra talán sokan emlékeznek: ez az OCD-sek rémálma (vagy kánaánja – nézőpont kérdése), ahol ki kell igazítani egy képet a falon, sorba rakni a könyveket a polcon, vagy egymásba helyezni a tányérokat méret szerint. Mindezt mindenféle nyomás nélkül. Tavaly már érkezett egy bővítmény, amely a fiókok és szekrények mélyére kalauzolt el. Ennek alapján a Seeing Stars DLC valami űrbéli helyszínre kellene hogy vigyen, vagy akár a szabadba a nyári éjszakákba. Ilyesmiről azonban szó sincs, igazság szerint a végigjátszás után sem tudom megmagyarázni a címet. A pályák végén található csillagocskák ugyanis eddig is megvoltak, témailag meg annyiban nem különböznek az új feladatok az eddigiektől.
De akkor mi lett más? Például több a macska! A fejlesztésért felelős kedves pár alighanem az eddigi hatalmas bevételt arra fordította, hogy társat adjanak a kis szőrös haverjuknak, ugyanis most több macsek is incselkedik velünk a pályák közt (és ezt meg ugye az előzőekből tudjuk, hogy a környezetet meg a játékot a saját otthonuk ihlette). Na de viccen kívül: az új etap fő újdonsága, hogy a szintek (33, plusz 5 bónusz) nagyobb része többféleképpen is megoldható. Eddig is volt ilyen, de most jobban ráfeküdtek a témára, kell is, hogy mindegyiket megoldjuk mindenhogyan, hogy az elérhető 100 csillagot behúzzuk.
Igazából azt tudom mondani, hogy az A Little to the Left: Seeing Stars DLC még többet ad ugyanabból az élményből, amit már kétszer is átélhettünk, így aki akkor bizalmat szavazott, most is tegye meg bátran. Amit kicsit fel tudok róni, az pont az újdonságfaktor, mert akadnak olyan szintek, ahol direkt nem a kézenfekvő megoldás az elfogadott, így gyakran lehet újra próbálkozni, csak máshogy. Valamint egy-két szintnél már nagyon elgurult a gyógyszer, és túl bonyolultra sikerültek, ami kicsit elveszi a kedvet a folytatáshoz. De talán egy kis vérfrissítés sem ártana, mert még mindig szórakoztató a dolog, de már kezd egy picikét megkopni a fénye. Kellene egy nagy ötlet, vagy másfajta tematika. Ilyenkor szoktak megszületni a második részek...
