A játék leginkább egy "dobjunk be még több elemet" folytatás, ahol a hangulaton és a történeten nagyon érezni ezt a mesterkélt felfújtságot.
Örvendetes tény a sok új ellenfél, de van abban valami kiábrándító, ahogy a történet során megjelennek. Hiába van fekete sárkány és egy isteni avatar is ellenfeleink között, ha mindösszesen levágandó mellékszereplők az amúgy sem szikrázó történetben (mentsük meg mi a fél világot, mert az magát nem tudja) Ebben a játékban úgy lehet vágni orkot/driedert/illithidet stb. mint a fát. Akik a BG történeteihez szoktak, ne adj istenek játszanak is szerepjátékot, bizonyára értik mire célzok.
Ha azonban a játékot úgy tekintjük mint igényesebb hack 'n slash (Diabló-szerű) gamét, és nem keressük rajta az igazi RPG elemeket, akkor viszont átlagon felüli programról beszélhetünk.
Sajnos a játékhoz - amennyiben nincs végigjátszási leírásunk - igen jó nyelvtudás és némi AD&D ismeret szükséges. Ennek birtokában viszont hajnalokig játszható.
Grafika: bár híve vagyok a 3D-nek, sajnálom hogy kezdenek kikopni ezek a régi "sima" grafikus motorok. Ugyanis a helyszínek néhol művészi igényességgel megrajzolt - sőt - festett hátterek...
Hangok: Jeremy Soule mindenkit letaglózott az első rész zenéjével. A mérce tehát magas volt, és bár alatta marad nagy elődjének - összességében jó. A hangok átlagosak.
Játékélméény: RPG-nek közepes alá - RPG elemekkel bővített hack 'n slash -nek jó.
Összegzés: Egy közepesnél jobb játék, AD&D rajongók számára hozhat (mint számomra is) kellemes órákat. (8.0 pont)
Szeretem a ráncaimat, azt mutatják, hogy éltem.