A Valve szerint a kalózkodás nem árazási probléma (Hírek)

Tényleg nagy szórás és durva különbségek vannak. Van ellenpélda is CoH: OF €6.99 vs $19.99 - ez általában a CoH játékokra stimmel, hogy EU olcsóbb jóval. Tenni viszont nem sokat lehet, legfeljebb, ha van az embernek ismerőse kint, akkor lehet játszadozni azzal, hogy ki mit vesz meg.

ui.: érdemes egy pillantást vetni a top ripoffs-ra (avagy legnagyobb lehúzások) táblázatra is. Bulletstorm: 50€ vs. 20$. Azért ennyi adót az EU miatt nem hiszem, hogy fizetniük kellene.

Dark Archon

Nem mindenre, de jellemzően a nagy nevekre igaz, ami pofátlanság, tekintve, hogy eleve olcsóbb kéne legyen a dobozosnál, főleg, ha még előrendeléses ár is (de persze ezt már le tudják úgy, hogy haszontalan játékbeli dolgokat adnak cserébe). ITT egy ellenőrző oldal is, melynek puszta létezése is elég elkeserítő. Naná, hogy itthon veszem meg 9 rongyért. Ha elég gyorsan végigjátszom és feldobom Ebay-re 40€-ért, még nyerek is rajta

Dark Archon

Azért a $=€ az nem mindenre igaz. Nem tudom konkrét játéktól, vagy kiadótól függ, de azért elég sok játéknál rendesen van váltva a dolog.

Hát igen, ha olyan nagyon szolgáltatni akarnának, akkor az adott ország pénznemében kellene az áraknak megjelenniük (alá Android), épelméjű konverzió eredményeként (bár a $=€=HUF-nak mindenki örülne ).

S azért az is sántít, hogy nem árazási probléma, hiszen a $=€ is árazási probléma, s most a múlt heti akciók alatt nem véletlen volt leterhelve a Steam rendszere...

Dark Archon

Azért ne felejtsük el a gusztustalan €=$ árazást sem. Manapság majd 19k egy MW3 Steamen, már bocsánat de ki az a hülye aki ennyiért megveszi?
Ezeknek a digitális vásárlási lehetőségeknek részemről amúgy is csak az akciók miatt van értelme, semmi pénzért oké bármi ami érdekel, de rendes áron biztos nem fogom a dobozost beáldozni, mondjuk mint az említett cod esetében egy jóval drágább digitális verzióra.

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Attól függ, hogy a "korántsemet" hogy definiáljuk. Ha elég egy adat akkor itt vagyok én.

Man literally too angry to die

Nálunk árkérdés is. Ne mondja senki, hogy nem. 2010-ben 1,26 millió ember volt a NAV adatai szerint minimál béren. A minimálbérből 60600 forint marad. Mennyi is egy játék? 10-14K? Akinek van gyereke, hitele, stb, az tudja, hogy még ha apuka anyuka hazavisz 100-100K-t is egy hónapban (tehát jóval minimálbér felett), mire mindent kifizetnek, ami az élethez kell, 10 ezres számítógépjátékra éppen nem futja.

www.julius-kronika.atw.hu www.pannonlegio.extra.hu

Egy AAA+ kategóriás FPS-nél, vagy egyéb címnél nyilván más a várt haszon, vagy vásárlószám, mint egy kisebb, szerényebb point'n click kalandjátéknál, vagy egy indie címnél. A belefeccölt energia sem ugyanakkora (fejlesztőcsapat mérte, licenszelt technológia, saját fejlesztésű motor, stb.), ami szintén belátható. Egy munka megkezdését biztosan gondos piacelemzés, eredménybecslés, költségbecslés előzi meg, és ehhez lőnek be mindent. Így aztán ha egy játékból elfogy xdb az önmagában semmit nem jelent. Ha x=50.000 pl. egész Európában, és ez a cím mondjuk a Call of Duty 19, akkor ez joggal nevezhető bukásnak, ráfizetésnek a kiadó részéről (főleg, ha az online játékosok száma eközben sokszázezer). Ha ugyanekkora eladást ugyanitt mondjuk a Noname Games produkál, az már jelentős eredmény, még ha közben jó páran warezolták is a játékot. Arra akarnék kilyukadni, hogy semmilyen mennyiség, vagy számszerű adat nem értelmezhető önmagában, háttérismeret nélkül. Kicsit warezolni meg nem lehet, de a kiadók magukra vessenek ezért, ha egyszer nincs demó, csak a hangzatos, látványos hájp.

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

"Tehát az illegális letöltések száma korántsem egyezik a potenciális vásárlók számának elvesztésével."

Pont ez az, ami nem támasztható alá semmilyen adattal. Csak az látszik, hogy egy játékot mennyien vettek meg, illetve mennyien töltöttek le. Ez a két adat hasonlítható össze, az már nem látszik, hogy a számok mögött milyen a tényleges felhasználás. Másrészt bizonyos szempontból nincs is különbség, hogy valaki letölti a játékot, játszik vele 10 percet, majd törli, vagy letölti, aztán végig is játssza azt. A lényeg itt a letöltés, ami mindkét esetben megtörtént, a vásárlás pedig meghiúsult, vagyis a kiadót veszteség éri, őt pedig csak ez érdekli. Én elhiszem, hogy tényleg vannak olyanok, akik le is törlik a játékot azért, mert nem tetszik nekik, de azért biztos vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy ugyan nekem nem érne meg ez a játék 10 ezer forintot, de annál azért jobb, hogy 10 perc után töröljem, szóval csessze meg a kiadó, én végigjátszom, ha már telepítettem. Erre persze szintén nem létezik számszerű adat. Nehéz ügy ez, amiben mindkét fél hangoztatja a maga érveit, az álláspontok viszont soha nem fognak találkozni.

A Konami általában egész Európát magasról leejti. Valamelyik PES verziót, talán a hatost egyetlen európai országban sem lehetett kb. megvenni.
A magyar piac amellett hogy kicsi, még specifikus is, olyan programokat vesznek, amire senki sem számítana. Dino mesélt régebben valami gagyi, c kategóriás rally játékról, amiből itthon egész rövid idő alatt több tízezer példányt adtak el (talán 40 ezret) - ez pedig egyáltalán nem kevés.

Azért azt se felejtsük el, hogy rengeteg a játszhatatlan játék, amiből még egy rendes demo-t sem tudnak kiadni, hogy az ember eldöntse, kell e neki. Ezt tökéletesen ki lehet védeni, ha leszeded az illegális verziót, és megnézed, megéri-e a pénzét. Sokan letöltenek egy játékot, és 10 perc után törlik a gépről, sokszor jogosan. 10 percért ki akarna kiadni 10.000 Ft-ot? Tehát az illegális letöltések száma korántsem egyezik a potenciális vásárlók számának elvesztésével. Ha nem tudná ingyenesen letölteni, soha meg sem venné, mert nem érné meg. Ezt azonban sokan elfelejtik.A másik vonzó dolog, hogy megnézd, hogy fut a játék a gépeden, elég-e neki a vas. A Steam meg egy tök jó dolog, főleg az akciók ünnepekkor. Én már csak ott vásárolok.

Sok rétegjátékról van ám szó balays. Például a repülőgép szimulátorokat tudnám felhozni,de nem is a népszerűbb Microsoft-féléket,hanem a talán hasonlóan népszerű DCS szériákat. Én például nagyon kedvelem ezeket.

De ahogy már többen leírták nem csak egyféle rétegjátékról van szó,hanem sokkal többről,s azért ha ezeket összeadjuk már mindjárt megkapjuk talán a felét 1 kor szerint népszerűbb FPS eladási listájával. (ami ugye tömeges megjelenési napból kifolyólag kapható Mo-on)

Én például 1 az 1be demoként használom ezeket,s ténylegesen ezek alapján döntöm el,h megéri-e,vagy sem. Gyakron még 24 óra előtt le is szedem a gépemről,ha nem tetszik valami...

Manapság kevés demot adnak ki,legalábbis kevesebbet,mint régebben. Emlékszem 10-15 éve szinte minden játékot ki tudtam próbálni demoként,s nem is volt ilyenre igényem,mivel a demo azt a célt szolgálja pont.

Arról meg ne is beszéljünk,h sok játékot -főleg manapság divat ez- félkész állapotban dobnak ki,csak azért,h a konkurens cégekkel tudják tartani a versenyképességet,s jobb pozícióba legyenek a kiadási dátumot illetően,s a játékost meg kb szájbasza..ák,h csak félkész játékot kapott a 10-14 ezer forintjáért.

A legutóbb említett esetben sem az ár lenne a probléma,hanem az,h nem olyan minőséget kapsz annyiért,mint amit elvárnál. Ez persze az én szemszögem.

-

Egyetértek, én is így gondolom.

A magyar nagyon kicsi piac, ahol kevés a vásárló is, mert igen csekély a fizetőképes kereslet. Ezért általában csak a legfontosabb termékek jutnak el hozzánk, azok viszont általában hamar. Csúszás, termékkiesés általában nemzetközi megjelenési időpontokra, vagy forgalmazó hiányára vezethetők vissza. A Konami pl. jelenleg nem rendelkezik hazai forgalmazóval, a játékait direktbe importálják a hazai kiskerek (tudomásom szerint). (Pl. Pro Evo Soccer, Silent Hill, stb.)

Ugyanúgy igaz ez a játékpiacra, mint a könyv, zene vagy filmpiacra. Sajnos...

Mivel azonban a nagy érdeklődésre számot tartó címek rendszerint időben megérkeznek hozzánk is, tömeges letöltési mozgalmat indító kimaradást nem tudok felhozni hirtelen példának. Bár mondjuk, hogy kinek mi a tömeges, azt embere, kiadója, forgalmazója válogatja...

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Ezekre én is gondoltam, a legújabb példa a Catherine, amelyik már régóta kapható Japánban és az USA-ban, Európába viszont csak jövő februárban jelenik meg hivatalosan. Vagy ott a Demon's Souls esete, esetleg a MGS HD Collection. Ezek azonban többnyire már a hivatalos megjelenés előtt is bejutnak Európába (sokszor hozzánk is), semmi közük a PC-hez (ahogy általában Japánnak sem), illetve ezekhez a játékokhoz képest sok esetben még az említett Syberia és a Post Mortem is tömegterméknek minősül.

Még mindig nem győztetek meg.

Vagy soha, lsd. Project Zero IV, ami csak japánban jelent meg.

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Rengeteg japó játéknál előfordul, szoktam is róluk írni. Japánban kijön, aztán rá 3 hónapra USa-ban, még egy hónap múlva pedig Európában.

Öhm, "letöltős" alatt digitális megvásárlási lehetőséget értettem .

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Oké, de azt azért tegyük hozzá, hogy egyik miatt sem alakult ki tömeges hiányérzet a játékosokban, mivel igencsak rétegjátékokról van szó. De a népszerű műfajokba tartozó, milliós eladásokat és nagymértékű kalózkodást generáló játékok köréből már nehezebb lenne ilyen példát hozni. Szerintem nem is az európai piacra vonatkozott Newell ezen megjegyzése.

Gump: Tényleg, igazad van, erre emlékszem is. Ez már közelít egy kicsit a fent leírtakhoz, bár még mindig nem az igazi. Ráadásul elég kivételes esetnek mondható, bár csak példát kértem, amit meg is kaptam.

Ghostbusters. Kb. fél évvel később jelent meg itthon, mint az USA-ban, mire megvettem más 4-5 hónapja halott volt a topikja, mert addigra a warezosok már rég végigjátszották.

Syberia 2, Post Mortem, hogy csak kettőt említsek. A Syberia 2 pl. egy újság mellékleteként került évekkel később itthon először forgalomba. A Post Mortem lehet, hogy most is csak letöltős. Lényeg, hogy van ilyen is sajnos.

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

"Arról van szó, hogy például valaki szeretne játszani egy játékkal, ami viszont az ő országába majd 3 hónappal az amerikai kiadás után érkezik meg."

Már nem azért, de erre például tud valaki mondani egy példát? Mert én nem igazán. Magyar viszonylatban biztosan nem.
Szerintem egyébként nem több ez az egész, mint egy jó időzített Steam reklám, ami tartlamaz néhány jó, a PC játékosok számára hízelgő gondolatot is. Azzal pedig teljes mértékben egyetértek, hogy a kalózkodás elsősorban nem árazási probléma.

El sem hiszem, hogy valaki a "túloldalról" nem a "rohadt mocskos tolvaj" illegális felhasználókat okolja mindenért, hanem elismeri a szolgáltatások gyakori hiányosságát. Az is igaz ugyan, hogy a másokét ismeri el, és önmagát hozza fel jó példának. Kicsit nagyképű, még ha jogos is .

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Végre egy ép eszű fejlesztő/kiadó!
Ennek ellenére nem fogja megváltani a világot...

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Ez a téma az alábbi cikkhez kapcsolódó hozzászólásokat tartalmazza:
A Valve szerint a kalózkodás nem árazási probléma (Hírek)