"néha tényleg úgy éreztem magam, mintha egy western regényt olvasnék.."
Én dettó így voltam vele. A történet felvezetése, az valami fantasztikus lett. Ahogy Billy bemutatkozik, elmeséli az életét és mesél Hope-ról még az elején megteremti a kellő hangulatot. Hope-ba vezető hídnál a seriff azonnal rossz szemmel néz rád, a halottas szemre méretet vesz h tudja a koporsóméretet, aztán megkérdezi h tölgy vagy fenyő koporsóba temessenek-e..hát itt, ezeknél a jeleneteknél csak pislogtam..és az ilyen dolgok, apró részletek tesznek egy játékot naggyá.
A sztori úgy jó ahogy van, a vége sajnos szomorkás lett..de ez minden western-ben így van. A párbeszédek és a szinkronhangok tökéletesek.
Kevés vagy, mint Celeronban az L2 cache!