Nekem nagyon tetszik, nem is tudom miért. Nagyon tetszenek a jelmezek, nagyon élet- és korhűek, nagyon tetszik az ötlet, hogy nem angolul beszélnek benne, és azzal a bizonyos brutalitással sincs bajom. Csakhogy a rajztanáromat idézzem (aki valamilyen szinten ért hozzá; úgyértem filmes megvalósítás és a történet szempontjából): "Lehet mondani hogy ilyen véres, olyan véres, de ennél jobb passiót még nem láttam.".
Én úgy látom, hogy ez a sok vér és kínzás fontos eleme a filmnek, mert ezzel komolyan átérezhetjük, amit a keresztények passiótörténetnek hívnak. Amire ők azt mondják, hogy Jézus a bűneinkért szenvedett és halt meg. Láttam egy filmet még annó húsvétkor a film+-on, ilyen C-kategóriás mű volt, "Jézus" volt a címe, és az is a passiótörténetről szólt. '80-as évek elején készülhetett, és a korbácsolás rész kábé annyiból állt, hogy lefektették egy fatuskóra, és 3-szor 4-szer ráütöttek. Hirtelen sebek is kerültek rá, és a keresztrefeszítést is elintézték asszem rákötözéssel, de lehet hogy erre rosszul emlékszem. A lényeg, hogy az egész erőtlen volt, szinte érzelmektől mentes. Nagynéném, aki abszolút ateista (csakúgy mint én, de ez annyira nem lényeges), azt mondta, hogy sírt rajta, főleg akkor, amikor Mária meglátta a megkínzott fiát, és odament hozzá, amikor elejtette a keresztet. A film valamiért ettől a brutalitástól lett erős, és ezzel érte el a célját - nem rossz értelemben. Ez az igazi passió, a szenvedés.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
