De nem igaz, hogy a játék nem reagál a teljesítményemre! A nemzetközi szereplésért lószart se kapok; szponzornak még mindig ugyanaz a helyi fodrászüzlet jelentkezik, amelyik a negyedosztályban is; az igazgatóságnak az össz elvárása minden évben az, hogy kerüljem el a kiesést és hosszabbítsam meg valakinek a szerződését, így egész éven át minden meccset követően ugyanazt a két üzenetet kapom: azt, hogy milyen rohadtul elégedettek, amiért nem vagyok kieső pozícióban (persze, bazze, ha egyszer vezetem a tabellát); és hogy vigyázzak, mert ki fognak rúgni xy szerződésének lejárta miatt (de mégis mi a francot csináljak, ha a maximális pénzt ígérem az adott játékosnak, és folyton visszautasítja?). Úgyhogy elvagyunk. Az ifiakadémián már harmadik éve nincs senki, de már ahhoz is kezdek hozzászokni, hogy Angliában ezek szerint a 90-es évek elején nem születtek gyerekek...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
