Tehát akkor úgy állunk itt az elődöntők után, hogy van 10-ből 10 db kelet-európai országunk a döntőben. Ez vélhetően komolyan befolyásolni fogja a döntő eredményét, de erről, és hogy miért alakult így, majd kicsit később...
Én meglepődtem, hogy Rúzsa Magdi továbbjutott. Nem is maga az előadás, hanem inkább a szám nem tetszett. És nem tartottam esélyesnek arra, hogy felkelti a külföldiek figyelmét. Pedig annyira nem lehet a zenei ízlésem rossz, mert a szavazás végére összeállított saját 10-es listámmal 6 országot sikerült eltalálnom. Na mindegy. Azt a témát egyelőre hagyjuk a döntő utánra, hogy a mi Magdink továbbjutásában mekkora szerepet játszottak mondjuk a nyugat-európai rajongók, és mennyit határontúli felebarátaink a szomszédban, ez úgyis fehéren-feketén ki fog derülni az országonkénti rangsornál.
Amiért viszont érdekes lehet a döntő a tengernyi kelet-európai országgal, az az, hogy ha a jónép még mindig hajlamos az eggyel lejjebb található kommentben lévő tendenciára, azaz nem bír ellátni a szomszéd országokon túlra, akkor itt igazán vicces "körbeszavazások" is lehetnek.
Jaj, és a görög-török baráti találkozót a döntőben ki ne hagyjátok! A két nép amúgy is köztudottan rajong egymásért, és most ráadásul sikerült mindkettőnek egymástól függetlenül a nem túl fantáziadús "Shake it!" kifejezést tenni a számuk főtémájává. Presztízscsata lesz, mi?
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
