Először is, jó látni, mennyire sokan értékelik az igazi kalsszikusokat, mindig fáj a szívem, mikor valaki a Quake-től, vagy a Tomb Raidertől számolja a játékok időszámítását.
Naszóval. Stunts... Még mindig emléxem, mennyi őrült pályát hoztunk össze benne, hányszor próbáltunk egyre jobb eredményeket elérni, és hogy volt egy akadály, amit talán még ma se tudnék megcsinálni hiba nélkül...
Tex Murphy kalandjai valahogy nekem nem jöttek be, bár ebben valószínűleg nagy része lehet annak, hogy mindig olyan gépem volt anno, amivel élvezhetetlen volt a játék.
Ezzel szemben Gabriel Knight kalandjai nagyon megfogtak - talán az utolsó rész kivételével.
Golden Axe nálunk, a suliban alapfogalom volt, szinte minden számtech órán yomult vele valaki. A Civ1 meg alapfogalom.
Említettétek a DoTT-t, továbbvinném, hogy aki kedveli a szórakozást, annak minden korábbi LucasArts kaland kötelező. Emlékszem, Monkey Island első részénél minden családtagomtól meg akartam tudakolni, mi is az a grog - ilyen akkoriban még nem volt itthon.
Az LBA sorozat is nagy kedvenc, nagy bánatomra a második részt sosem sikerült befejezni, mostanában meg nem indul.
Noh, nem kezdek elérzékenyülni, de azt hiszem, leszögezhetjük, hogy nem hazudik, aki azt mondja, hogy akkoriban készültek az igazán színvonalas játékok. Hiszen lehet bármilyen csili-vili egy game, mégis abban van csak valami, amire több év távlatából tökéletesen vissza tud az ember emlékezni.
