Háziállatok: kutya, macska, hörcsög, tengeri malac, teknős...

Értem, de nem értem. Mivel a "munka- és sportkutyázás" a hobbim ezért tisztában vagyok mind az evolúciójukkal, mind az etológiájukkal....anélkül nem lehet csinálni. Egyáltalán nem (csak) érzelmi szempontból kezelem/nézem a dolgot (persze mivel társállatról beszélünk nem lehet anélkül!!!) és úgy érzem elég átfogó és reális képem van a kutyákról.
Nyugodtan belemehetünk az etológiába/evolúcióba is, mert egyrészt érdekel, másrészt konyítok hozzá, harmadrészt itt már nem off
Csak az előző hsz-be másold idézeted miatt kezdtem el ezt az egészet és nem akarlak semmiről sem meggyőzni, de hidd el, hogy a kutya gazda viszony nem valamiféle önzésből táplálkozik. Persze a táplálék is része ennek, de a lényeg az ősi falka-életben, annak szabályaiban és az ahhoz kapcsolódó szociális érzékben, az ösztönökben, az egymástól való függésben keresendő....vagyis nagyon összetett dolog.

"...mert egyszerre művészet ez, meg egyszerre terápia!"

Nézd, 6 éve van kutyám, kölyökkora óta itt van, én választottam ki, én adtam neki nevet, én vittem haza az Örs vezér terétől az Újpest-Központig végig a metrón, én nyugtattam, mert nyüszített, én mentem ki hozzá, amikor éjszaka vonyított, már évek óta velem alszik minden este, én viszem sétálni. Igen is, sokat foglalkozom vele Szerves része az életemnek, és szeretem nagyon.

Tigrinch rátapintott, mert míg te most érzelmi szempontból kezeled a dolgot, én elméleti szempontból - ám az elmélet jelen esetben az evolúcióelmélet és az etológia, mely egyik szívügyem és szeretett témám Csak ezen szempontból mondtam azt, amit mondtam (és továbbra is tartom, hogy igaz). Ezzel viszont egy átlagembernek nem kell foglalkoznia, nem kell az etológia részével törődni, csak akkor, hogyha konkrétan érdekel minket, hogy mi miért történik az állatvilágban. Engem érdekel, de nem a nap 24 órájában a hét minden napján. A "hétköznapokban" én is ugyanolyan állatbarát vagyok, mint ti, de ha a téma felmerül teszem azt egy fórumon, akkor szeretek előhozakodni ezzel az oldallal is. De a kutyákkal szembeni viselkedésemet egyáltalán nem befolyásolják ezek a tudományos álláspontok.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Germinátor:
"Szerintem ugyanannyi fogalmam van, mint bárki másnak. Van kutyám, rengeteg kutyával találkozom; szeretem a kutyákat és legtöbbször ők is szeretnek engem... ellenben olvastam az önző gén-elméletről is. "

Akkor valszeg keveset foglalkozol vele. Nekem is van PC, otthon, a melóhelyen, mindenhol belebotlok, használom, stb., de ennyi nem érdekel mélyebben a dolog. ...a kutyák viszont igen. Esetedben asszem az sem igaz, amit tigrinch mondott (elméleti megközelítés), mert sokat lehet róluk tanulni könyvekből is. Sőt ha az ember kutyákkal foglalkozik (ami nem egyenlő a szó szerinti kutyatartással sajnos) akkor kell is, mert sokmindent segít megérteni velük kapcsolatban. Sokan azért tartanak kutyát, hogy "legyen". Valami mozogjon, zajoljon körülötte, valamit a hóna alá tudjon kapni, tuggya fésülgetni, legyen kihez szólni, vagy alibi egy kis sétára, etc. , de az biztos, hogy ők soha nem fogják megtapasztalni kutyájuk igazi természetét, és a bennük rejlő potenciált(értelmi, érzelmi, fizikai) (...mint aki csak diablozik a zsírúj csúcsPC-jén ).
Persze nincs ezzel baj, csak ne írjunk olyat, hogy: "ez a szeretet nem más, mint egy számító(!) cselekvés. Merthogy amit te szeretetnek nevezel, azt a kutya arra használja fel, hogy elhitesse veled, hogy ő szeret téged, ezáltal te is megszereted őt, és máris adsz neki enni, meg adsz neki alvóhelyet", mert ez finoman szólva baromság. Ettől sokkal kifinomultabb lények a kutyák.

"...mert egyszerre művészet ez, meg egyszerre terápia!"