Jogi Esetek - Kérdések és Válaszok

Alaposan megdolgoztatsz a kérdéseiddel.

Emlékeim szerint azt írtad, nem is biztos, hogy az alperest az ügyvéd fogja képviselni (legalábbis nincs erről pontos információd), ezért valóban nem veszítesz semmit, ha egy beadványban, illetve esetleg a tárgyaláson kéred a tanúként való meghallgatását. Ennek részleteit a Pp. 167.§-a tartalmazza, amit most nem írok le, mert gondolom, meg tudod nézni.

De éppen ez az!
Amikor felhívtam az alperes figyelmét 100%-ban bizonyítható,hogy nem ügyvédként járt el,hanem,mint az alperes párja,úgyan ez vonatkozik arra,amikor az alperes elkövette a károsító cselekményét.
Vagyis nem hivatkozhat arra,hogy ügyvédi titoktartás (főleg,ha gondolom az ügyvédi megbízást az után kötötték,hogy megkapták a fizetési meghagyásomat,ami az események után jó pár hónappal volt).

Viszont ha nem tagadhatja meg és megjelölöm,akkor nem járhat el mint ügyvéd,nem?

Az ügyvéd titoktartása a megbízás után birtokába jutott olyan körülményekre vonatkozik,amik az ügyel kapcsolatosak,de arra nem,ami a megbízás elött és mint magánszemély jutotta a tudomására/volt a szemtanúja(legalábbis én erre következtetek).

Végülis megpróbálom,mi bajom lehet?Semmi!

És akokr simán egy beadvány az ügy számával,amiben megkérem a bíróságot,hogy vegyék be a tanúk közé a faszit (felek száma+1 példányban)?

Pp. 170. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja:
c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;

Ennek alapján köteles megtagadni a vallomástételt az, akit foglalkozásánál vagy hivatásánál fogva magántitok-tartási kötelezettség terhel.

1998. évi XI. törvény az ügyvédekről:

8. § (1) Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

Szerintem nem tudod elérni, hogy ne a férfi legyen az alperes ügyvédje (elfogultsággal ugye egy ügyvédet nem lehet megvádolni a saját ügyfelével kapcsolatban). Az, hogy jelen volt a perben vitatott jogügyletnél nem jelent semmit, hiszen - ahogyan írtad - nem ügyvédi minőségben járt el (ez lehetne kizáró ok, hiszen például egy okirat megszerkesztésénél mindkét fél érdekében jár el).
Azonban, az hogy az alperes ügyvédjeként jár el, nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem tanúskodhat, a vallomástételi kötelezettség csak akkor tagadható meg, ha vallomásával a titoktartási kötelezettségét szegné meg. Azt, hogy mi tartozik ebbe a körbe, az eljáró bíróság tudja megítélni.

Igazából én csak azt akarom elérni,hogy ne a férfi legyen az ügyvédje.

Ha megjelölöm, de megtagadja a vallomástételt,akkor is eljárhat,mint ügyvéd a perben?

Mi számít alapos indok a tanúzás megtételére (mint ügyvéd megtagadhatja,ahogy írod,de mire hivatkozva,csak arra,hogy ő az alperes ügyvédje?ez a Pp.ben hol található?)?

sajnos még csak a Pp. 1 vizsga van meg nekem

Kösz a választ! :R

Van rá lehetőséged, hogy megjelöld az illető férfit tanúként. A Pp. csak annyit mond, hogy a tanúvallomást megtagadhatja, aki a felek bármelyikének hozzátartozója (egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa).

Ez azt jelenti, hogy meg lesz idézve a tárgyalásra, de amennyiben nem akar tanúskodni, és alapos indoka van a tanúzás megtagadására, akkor nem hallgatja meg őt a bíróság. Annak nincs jelentősége, hogy be van-e jegyezve az élettársi kapcsolatuk (sőt az erről szóló jogszabályt az Alkotmánybíróság nemrég megsemmisítette, vagyis nem létezik bejegyzett élettársi kapcsolat jelenleg).

Azt, hogy kik számítanak élettársnak a Ptk. szabályozza. Az élettársak két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő személy. A bírósági gyakorlat egy további feltételt is vizsgál, azt, hogy harmadik személyekkel szemben összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják. Ha nem élnek közös háztartásban, akkor az élettársi kapcsolat sem áll fenn, ezért elvileg tanúskodnia kell.

Azt jól gondolod, hogy az ügyvédi mivolta csak akkor számítana, ha hivatásánál fogva lenne köteles titoktartásra, és a titoktartási kötelezettsége alól az érdekelt nem mentette fel (ez sem objektív kizáró ok tehát). Ebből azonban az is következik, hogy, ha az alperes meghatalmazottjaként jár el az ügyben, akkor megtagadhatja a tanúvallomást.

Sziasztok,következő kérdésem lenne,hátha az idősebb/jártasabb kolegák tudnak válaszolni:
beadtam egy személy ellen fizetési meghagyást még augusztusban, ami ellen az illető azzal az ellenvetéssel élt,hogy nem írattam alá 2 tanúval a meghagyást,ezért per lett az esetből.

Az első tárgyalás február 25-re van kiírva,de az alperesnek semmilyen lényegi bizonyítéka nincs ellenem (kártérítési ügy,kb mindennel együtt 130ezer ft-ről van szó).
A perben magamat képviselem.

A következő a helyzet: az alperesnek van egy "párkapcsolata" egy idősebb férfival,aki ügyvéd. A kapcsolatuk nem élettársi viszony,vagyis nincsenek hivatalosan élettársaknak bejegyezve,külön lakásban élnek és nincs vagyonközösségük.
A férfi jelen volt (és még 2 tanú) akkor,amikor felhívtam az alperes figyelmét arra,hogy tartózkodjon a károkozó magatartástól. A férfi,mint magánszemély volt jelen az eseménynél,majd maga a károkozás a férfi lakásán,feltehetően a férfi tudtával következett be(itt is,mint magánszemély volt jelen).
Az alperest a perben ez a férfi fogja képviselni.

Az lenne a kérdésem,hogy van-e lehetőségem arra,hogy én,mint felperes megjelöljem az alperes ügyvédjét,mint tanú az ügyben (lévén,hogy a Pp. szerint nincs kizáró ok,vagyis nem élettársak,és az eset,amiről tanuskodnia kéne, akkor történt,amikor mint magánszemély és nem mint ügyvéd járt el) és így lehetőség lenne rá (szintén a Pp.ből kiindulva),hogy,mint tanú (aki a meghallgatása elött nem vehet részt a tárgyaláson) ne lehessen a felperes ügyvédje az ügyben?