Katonai tévedések: I-II VH, Vietnam, Öböl háború...

Wallestein amit írtál nem hiszem hogy nagyon vita tárgyát képezné.Keegan tényleg jó tollú,s élmény olvasni pláne a magyar történeti munkák után.Itt arra célzok nálunk az élvezhetőség gyakran atartalom rovására megy.Lásd Mályusz Elemér tanulmányait.

Remélem a címben szerepeltettnél tágabban értelmezitek a katonai tévedéseket.

A lentebb említett John Keegan hadtörténész, számomra a legjelentősebb angol nyelvű szerző. Szakszerűen ír, de közérthetően, ez a kettő feltétel együtt csak ritkán teljesül. A csata arca és a Maszk avagy a parancsnoklás álarca kötelező minden hadtörténelemmel ismerkedőnek. Ezek a kötetek nagyrészt ugyan nem a 2.vh.-val foglalkoznak, de bevallom nekem a 2.világégés és az ahhoz vezető okok, úgymond csak mellékhadszíntér, engem valójában a régmúlt érdekel, a suméroktól kezdve kik feltehetően az elsők voltak akik összetömörülve harcoltak, nem úgy, mint egy majomcsorda.

Kezdjük, egy jól ismert katonai tévedéssel, Napóleon oroszországi hadjáratával, melynek következtében ismét helyreállt Európa egyensúlya.
Az általános felfogás az, hogy "tél tábornok" kezdte ki a Grand Armee-t. Én viszont azt a véleményt osztom mely szerint tökmindegy, hogy télen vagy nyáron indítja a hadjáratot, mindenképp elbukta volna. Indoklás: I.Sándor cár szilárd elhatározása volt, hogy az országot nem adja, mégha néhány 10000 paraszt éhen hal is , ezért elpusztítatta az élelmiszer raktárakat, kiürítette a városokat a franciák elött. Másodszor, ami közvetlen döntő volt, az orosz irreguláris könnyűlovasság, vagyis a kozákok szerepe. Lemészárolták a francia hadtáposzlopokat, élelemlerakat őrségét, a rekviráló különítményeket ill. a sereg felderítőegységeit. A felderítést teljesen megakadályozták, Napóleon vakon botorkált végzetébe.

Ezeket az indokokat, ha valaki kevésnek érezné, annak felhívom figyelmét, míg a hadseregek saját lábukra voltak utalva, képtelenség volt harcolva nagy távolságokra expedíciót indítani. Történelmi példák sokasága mutatja ezt. pl: perzsa sereg felmorzsolódása a szkítákkal szemben, rómaiak szégyenletes kudarca a parthusokkal szemben, vagy a 30 éves háborúban még olyan kis területen sem, mint a mai Németország, annyira elpusztították már.
Tehát Napóleon akár télen akár nyáron indítja a hadjáratot, mindenképp elbukta volna.