StarCraft II: Wings of Liberty (Ismertető)

Ha a single túl egyhangúnak tűnik, fel kell kapcsolni hard-ra vagy brutal-ra és máris nem fog működni, hogy legyártok egy rakat thort vagy siege tankot és letarolok mindent. Multiban meg főleg, pikk-pakk counterelik és írhatod is be, hogy gg.

What is locked, can be opened. What is hidden, can be found. What is yours, can be mine...

sziasztok

csak ismételni tudom azt, amit már a gamekapocs cikkel kapcsolatban is elmondtam, és bár nem vagyok egy nagy hozzászóló, itt azért a véleményezési kényszer előtör belőlem.

starcraft 2: wings of liberty

körítés: 8.5
játékélmény: 5

anélkül, hogy a részletekbe komolyan belemennék (egy egész cikket kitenne) néhány alapvető dolgot említenék meg. első és legfontosabb,
hogy a starcraft 2 készítői számító, gyáva dögök.

most persze durva, ha azt mondom, hogy a starcraft első részére
felhúztak egy nem is annyira új skint, de ugye a stratégiai játékok
élvezhetőségi faktora nem is ezen múlik, de mint rts, hát hogy is mondjam
fényévekkel van lemaradva a kétezres évek második felében készült
akármelyik hasonló stílusú játéktól. sajnos itt csak és kizárólag a
rajongók fenekének kényeztetéséről van szó, ami egy sikerjáték esetében
csakis a pénzről szól. van egy kurva jó alapjuk, amihez nem mertek hozzányúlni, nem úgy, mint mondjuk a relic a dawn of war 2 esetében (pedig az sem tökéletes). persze, a rajongók ott is ki voltak akadva. először. aztán rájöttek, hogy a jelenlegi legélvezetesebb online csatákat vívhatják meg, ha félreteszik az előítéleteiket.

a starcraft 2-vel most úgy vagyok, hogy single campaignt sem vagyok képes befejezni, annyira zavaró, mitöbb komikus, ahogy az egységek szerencsétlenkednek, egymást takarják, bénán irányíthatóak, buták (ha lőnek rájuk, csak állnak és néznek, ha az ellenfél lőtávja nagyobb), na mindegy kár is részletezni. természetesen a stratégia még mindig arról szól, hogy termelj ki minél több nyersanyagot a lehető legrövidebb idő alatt, a pályához mérten válaszd ki az egységeket, amikkel harcolni érdemes, gyártsál le belőlük egy rahedlival, aztán fuss neki az ellenségnek.

ami számomra zavaró, hogy az egyes egységekhez nem lehet kötődni. hülyén hangzik? a katonák tényleg csak játékbábuk, az elöllévők fogják a golyót, hátul meg durrogtatnak. visszavonuli sem érdemes. nem becsülöd meg az egységeidet.

persze a játék körítése nagyon hangulatos, nem tagadom, nem is szeretnék belekötni, hiszen anno én is nagyon kedveltem az első részt. ahogy én látom a blizzardnak sikerült üresre mosni az agyakat, mert a rajongókon kívül egy vérbeli rts játékos sztm nem képes élvezni a starcraft 2-t. folytathatnám a hibákat, de felesleges. legalább a világversenyeken nem kell gyökeresen változtatni, a koreaiaknak is megmarad a nemzeti sportjuk, mindenki örül, aki pedig egy élvezhető stratégiai játékot (egyjátékos módban elsősorban, nem kedvelem a multizást) szeretett volna, az hoppon maradt.

jöhetnek a szidalmak.

persze nem veszem komolyan azt, aki arról hablatyol, hogy én ezt nem értem, mert...