eRepublik

Nekem ma elvitték egy q2 kajacégemet, amit már hetek óta árultam, úgyhogy most éppen összejött annyi, amennyiből tudnék alapítani egy szarvaslest vagy gumiültetvényt. Csak azt nem értem megint, miért érné meg nekem 35 goldot beleölni egy cégbe, ami naponta bónuszokkal tudna hozni körülbelül 270 egység alapanyagot, ami nagyságrendileg 50 forint, így jelenlegi árfolyamon 8 hónapig kellene dolgoznom benne, hogy végül megtérüljön. Addig pedig el sem tudom adni, hiszen a nyersanyagcégek többé nem mozgathatók. Szóval kössem le 35 goldomat 8 hónapra, visszavonhatatlanul. Az hülye, aki ilyen időtávú befektetésbe belevág ebben a játékban...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

hát én elég nehezen ismerem most ki magam, fogalmam sincs mi lenne a fejlesztés iránya, és igazából időm sincs ezt átgondolni. A goldot inkább lanára költöm el (amit az orgból kaptam), a ft-ot meg vagy átváltom és Lana vagy gagyi céget alapítok

Szenvedély nélkül a foci halott.

Kurva jó, mindenki kapott egy csokit, ezzel a fejlesztők részéről meg van oldva minden technikai probléma és ki van egyenlítve minden igazságtalanság, amit az átgondolatlan változtatásaikkal okoztak. Jó, hogy nem azt írták a mellékelt levélben, hogy "Kussoltok, bazmeg!"...

De nem sokkal jobb véleményem alakult ki a mi szervezettségünkről sem így estére. Gondoltam, egyszer kivételesen merészelek fegyvert kérni az ütéshez, 4000 strength-szel talán érdemesnek találtatok rá, és talán az állam számára fontos, hogy végig garantáltan q5 tankkal üssek a szerbek utolsó régiójáért vívott sorsdöntő csatában. Felmentem chatre, ott azt hajtogatták, hogy írni kell pm-et xy-nak. Régen nem így működött, de mindegy, most ez van, írtam. Aztán vártam. Fél óra múlva kaptam egy kétszavas választ, hogy menjek chatre. Visszamentem, megint megkérdeztem, és ezúttal is annyit nyögtek csak ki, hogy írjak pm-et ugyanannak az xy-nak, majd amikor megemlítettem, hogy ezen már túl vagyok, utána néma csend, senki se foglalkozott többet velem. Ezzel így kábé elment egy óra, úgyhogy meguntam a dolgot, és inkább hagytam a picsába, nem fogok én órákig kuncsorogni néhány fegyverért. Ennek ellenére azért megvettem a piacon, és beleütöttem mindet kivétel nélkül a szerb csatába, pedig benyomhattam volna a durcit, és üthettem volna puszta kézzel, vagy vadászhattam volna BH-medálra más csatában, az energy bar miatt még a napi termelés után is maradt egy csomó ütésem, úgyhogy ezúttal jó eséllyel indultam volna egyért, mégse tettem. Csak a szám íze maradt kicsit rossz az eset után...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.