Meghívták az X-faktorba.
Ezt a cikket nem azért linkelem, akiről szól. Nem néztem most a válogatókat, úgyhogy nem tudom, ki ez a csaj. Jó, hallottam, hogy valami félőrült fruska, mert mindenki róla beszél, és a hírportálok meg a blogok is a kiválasztottakkal vannak manapság tele, úgyhogy elkerülhetetlen, hogy az ember értesüljön ezekről a dolgokról.
A lényeg azonban a kiválasztási eljárás, amit a cikkben leírnak. Tehát szó sincs arról, hogy mind a több ezer jelentkezőt beszabadítanák a négy mentor elé, és nekik olyan marha fárasztó lenne, mert mindenkit végig kell hallgatniuk, mint azt a műsorban hajtogatni szokták. Nem-nem, ez előtt van legalább három helyszíni meghallgatás, előválogató. Szóval már ezeken az előválogatókon komolyan megszűrik a népet, hogy csak a nagyon jók, a valamilyen szempontból érdekesek és az irgalmatlanul szarok maradjanak bent. Másrészt nem úgy van az, hogy akármilyen számmal mehetsz a mentorok elé. Azt is szépen kiválasztják neked. Azért kíváncsi lennék az előválogatón közreműködő munkatársak, HR-esek lelkivilágára, akik a középszerű, nem kiemelkedően jó, de mondjuk legalább nem hamis énekeseket gondolkodás nélkül hazaküldik, a minősíthetetlen hülyéket meg felbiztatják és bőszen hitegetik, hogy neked jó esélyeid vannak, aztán meg kiosztanak nekik egy Bikicsunájt, és elégedetten mosolyogva beküldik őket a kamerák elé...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Ez is csak egy (un)realityshow, nem nekünk szól, hanem az sms képes fiataloknak. Pedig az ember a zenéért nézné, szerencsére letölthető reklámmentesített verzióban is (-1 óra), de ez a hétvégi "műsor" még annyit se ért. Majd talán az élő show-k.
