A kerbalok ténylegesen nem csinálnak semmit. mondhatni dísznek vannak - jelenleg. bár hihetetlen szerelők, bármelyik rover kerekét meg tudják javítani, illetve az ejtőernyőket újra berakni a helyükre. és amikor zászlót telepítenek a bolygóra, amit nagy nehezen elértél...
az egyenesben tartás félig-meddig úgy van, ahogy leírtad. csak éppen a jó örg WASD billentyű kombóval. ha a SAS be van kapcsolva, akkor tartja az orientációját a hajó, nem fordul el semmilyen irányba. persze a bolygó alatta elfordul, ami más tészta
a kilövés viszonylag egyszerű. a tervezés nem annyira. létrehozod magát a járművet, és a fokozatkiosztást. amikor úgy érzed, hogy minden kész, jöhet a kilövés. konkrétan a space gombbal indítod el, váltod a fokozatokat. ha kiürült egy szekció - és a jól vannak beállítva a fokozatok - akkor megint space gomb és a felesleges szekciók leválnak, ne cipeljünk plusz súlyt.
a dokkolás kicsit bonyolultabb. először eléggé közel kell kerülnie egymáshoz a két járműnek - normális megközelítést cirka 10 km-ről lehet kezdeni. kb. 200 méter távolságra én igyekszek a két jármű egymáshoz viszonyított mozgását nullára redukálni, majd egymás felé fordítom a dokkoló portokat. ekkor kezdődik az RCS használata - már ha fel van szerelve a hajó vele. (dokkolás irányítás a már korábban emlegetett WASD kombó a shift és control mellékes használatával) ha nincs, akkor főhajtóművel egy élet és szenvedés. ha a két port elég közel kerül egymáshoz, a mágneses erejük egymáshoz szívja őket és dokkoltunk.
ami időrabló benne: amikor elindítottam a három hajómat a Joolra, mindegyik hajóm 200 tonna körüli súllyal rendelkezett. a Kerbin gravitációs terének elhagyásához fel kellett hsználom hajónként majdnem 20 tonna súlyt. majd jött a feketeleves: a Jool pályájára álláshozcirka 3000 m/s gyorsításra volt szükség (a Kerbin körüli, cirka 100 km-es stabil orbitális pálya sebessége 2200 m/s). mivel a hajóim a második leghatékonyabb hajtóművekkel rendelkeztek, ezért a gyorsítások járművenként majd egy órát vettek igénybe (a leghatékonyabbakkal napokba telt volna
). igaz az egyik gyorsítást 3 különböző szakaszban csináltam. meg elhasználtam majd 50 tonna üzemanyagot, így a Jool pályára cirka 100 tonna érkezik.
de ha már úgy is egy regényt írok, akkor rakok fel pár képet.
Az űrállomásom. bal oldalt látható a Kerbin rendszerben használt hajó és holdjáró. a holdjárót úgymond leselejteztem, mert légkörrel rendelkező bolygókra alkalmatlan - nincs ejtőernyője
a nagy napelemekkel rendelkező rész a bázis magja, ami a küllőig tart. a küllő 5 járművet képes fogadni, általában üzemanyagtartályokat fogadott, a képen látható tartály egy már a rendszeresítésből kivont típus
új leszállóegységem gyorsítás közben a Jool felé. Ez a jármű sok-sok kilövés után jöhetett létre. bár a fentebb említett holdkomp újabb verzióját elküldtem a Joolra, rájöttem, hogy van vele egy kis probléma: a Jool rendszer két holdjáról képtelen lenne felszállni. ez a komp kb 0.4-0.5 g esetén tud felszállni. 0.3 g-vel tesztelve lett a Duna bolygón, de ott elfogyott az üzemanyag nagyja, mire elhagyta a légkört és orbitális pályára állt. létrehozásakor 2 feltételem volt: leváló alkatrész nélkül bírjon orbitális pályára állni a Kerbion körül - ami sikerült is. csak teljesen elfogyott az üzemanyaga. 2 narancssárga tartályt kellett felküldenem, hogy újratankoljam. utána kezdtem el felépíteni, először a hajtómű szekciót küldtem fel. bár a leszállóegység rendelkezik a legerősebb hajtóművel, sajnos az nem hatékony így nem is használtam, mióta fellőttem. a szerelvény eredetileg 3 narancs tankból állt, + az utolsó tank hordozójának az üzemanyagából. mire a jool pályára álláshoz szükséges módosítás megtörtént, már csak a hajtóműszekció maradt fél tankkal.
naplemente a Joolon a fő járművem. ez is elhagyott már 3 narancssárga tartályt
az üzemanyagszállítóm. ez csak üzemanyag, ami a visszaútra kelhet. a harmadik tartály már nagyon kifogyóban, és még egy pályakorrekció kell, hogy beléphessek a Jool légkörébe lassítás céljából
