Ma ugyan az eddigiektől eltérően nem született gól, de számomra legalább annyira élvezetes volt ez is, mint a korábbiak. Mondtam már, hogy imádom az ilyen meccseket, ahol hatalmas a tudásbeli különbség, és az egyik csapat csak védekezik végig hősiesen, pláne ha ki is húzza kapott gól nélkül. Lehet, hogy perverz vagyok, de ennyit felvállalok belőle.
De még elfogulatlanul nézve is szerintem simán a legjobb negyeddöntő volt. A nyolcaddöntőkhöz hasonlóan éppen az az egy párharc lett megint szoros, amitől azt vártuk, hogy a legsimább lesz. A másik három meg eldőlt simán, mint azt már beszéltük lentebb.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
