Én pont fordítva gondolkoztam az elején: a sztorit akartam először megismerni, végigjátszani és mivel tudtam, hogy ilyen karakterközpontú chapterek-re van felosztva, így úgy éreztem, ha végigviszem, akkor kapok egy átfogó képet a szereplőkről, melyik mit tud, kivel szeretnék esetleg komolyabban játszani később. A speciáljaikat megnéztem anno, hogy valami alappal mindig el tudjam kezdeni a mérkőzéseket, plusz még hozzájött érzésből a többi. Már nem emlékszem mennyit szenvedtem, de emlékeim szerint elég sokáig elvoltam a kampánnyal.
Amúgy bele is vágtam a sztoriba végül ismét medium fokon, hát a 1 vs. 2 meccsek még mindig kicsit unfair-nek tűnnek. Liu Kang-gel végeztem, pont itt megszenvedtem egy kicsit a Scorpion-Quan Chi párossal (rühellem Scorpion teleportját, bár Quan Chi is be szokott pörögni, akár a tower-ben, mikor Shang Tsung-gal szerepelt). Ellenben az utána következő Goro meccs lazán meglett, látszik az a toronyos rutin valóban. Kár, hogy a sztoriban főleg a "jófiú" karakterek szerepelnek, azok közül csak 1-2 van, akinél valami komolyabb mutatvány is megy.
Fórum » Beszélgetés a játékokról
Mortal Kombat Komplete Edition (PC)
Nagyon nagy gratula! És természetesen nincs mit a segítségek terén, én is csupán azt adtam vissza, amit én kaptam másoktól a torony közbeni szenvedések közben.
Sztem amúgy a játékosoknak egészen kis százaléka jut el a torony végéig, pláne az összes challenge-et teljesítve, úgyhogy ez már önmagában elismerésre méltó teljesítmény!
Anno én is úgy álltam neki a challenge tower-nek, hogy eszembe nem jutott, hogy én azt a végéig bármikor is el fogom vinni, már maga a 300 kihívás is brutálisan nagy számnak tűnt. Kb. egy 50 challenge-re saccoltam a kitartásomat és a képességeimet, mikor belekezdtem. Igazából pusztán gyakorolni szerettem volna a sztori mód előtt, mert az első pár challenge az alapokat tanította meg. Aztán elkapott az egész hangulata és egyszerűen képtelenség volt abbahagyni! De még 150-200 környékén sem gondoltam, hogy valaha a végére érek. A 185-öset ugye először átskippeltem (ez volt az egyetlen ilyen a toronyban, amikor éltem a lehetőséggel), de még szerencsére aznap visszamentem rá és összehoztam végül.
Könnyítés amúgy sztem is csak a legutolsó challenge-dzsen volt, sztem ezt azért tették bele, hogy aki idáig eljut, ne a legvégén akadjon már el a célegyenesben.
Amúgy a tower brutál módon megtanít játszani is, amellett, hogy ilyen hosszú single player mód kb. egy mai játékban sincsen, közelítőleg sem. A sztori mód a tower után gyakorlatilag ujjgyakorlat volt normal nehézségen, a Goro -Kintaro elleni 1 vs. 2 meccs pl., amit sokan annyit szidtak, elsőre meglett. Nos, a torony nélkül valószínű én is megakadtam volna ott, vagy akár még jóval előbb is. Egyedül a legutolsó Shao Kahn nem ment, mint írtam, így ott, ahogy a torony végén is éltem a könnyítéssel, itt is kénytelen voltam és eggyel lejjebb vettem a nehézséget. Ezt azóta is nagyon sajnálom amúgy, enélkül tökéletesebbnek éreztem volna a végigjátszást.
Sztem amúgy a játékosoknak egészen kis százaléka jut el a torony végéig, pláne az összes challenge-et teljesítve, úgyhogy ez már önmagában elismerésre méltó teljesítmény!
Anno én is úgy álltam neki a challenge tower-nek, hogy eszembe nem jutott, hogy én azt a végéig bármikor is el fogom vinni, már maga a 300 kihívás is brutálisan nagy számnak tűnt. Kb. egy 50 challenge-re saccoltam a kitartásomat és a képességeimet, mikor belekezdtem. Igazából pusztán gyakorolni szerettem volna a sztori mód előtt, mert az első pár challenge az alapokat tanította meg. Aztán elkapott az egész hangulata és egyszerűen képtelenség volt abbahagyni! De még 150-200 környékén sem gondoltam, hogy valaha a végére érek. A 185-öset ugye először átskippeltem (ez volt az egyetlen ilyen a toronyban, amikor éltem a lehetőséggel), de még szerencsére aznap visszamentem rá és összehoztam végül.
Könnyítés amúgy sztem is csak a legutolsó challenge-dzsen volt, sztem ezt azért tették bele, hogy aki idáig eljut, ne a legvégén akadjon már el a célegyenesben.
Amúgy a tower brutál módon megtanít játszani is, amellett, hogy ilyen hosszú single player mód kb. egy mai játékban sincsen, közelítőleg sem. A sztori mód a tower után gyakorlatilag ujjgyakorlat volt normal nehézségen, a Goro -Kintaro elleni 1 vs. 2 meccs pl., amit sokan annyit szidtak, elsőre meglett. Nos, a torony nélkül valószínű én is megakadtam volna ott, vagy akár még jóval előbb is. Egyedül a legutolsó Shao Kahn nem ment, mint írtam, így ott, ahogy a torony végén is éltem a könnyítéssel, itt is kénytelen voltam és eggyel lejjebb vettem a nehézséget. Ezt azóta is nagyon sajnálom amúgy, enélkül tökéletesebbnek éreztem volna a végigjátszást.

"Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"
Tegnap lefekvés előtt még visszamentem a játékba, mert viszketett a tenyerem valamint nem hagyott nyugodni a gondolat, és jelenthetem, sikerült végül megnyerni ezt a végső összecsapást! Először Kung Lao-val próbálkoztam, mert a torony során szimpatikus lett, plusz a kalapdobálásával jól lehetett zavarni az ellenfelet, de Shao Khan-hoz nagyon kevés élettel sikerült csak eljutnom. Aztán inkább úgy döntöttem, kölcsönveszem Barthezz okos taktikáját és Stryker-rel megyek neki a kihívásnak. Én is inkább úgy gondolkodtam, hogy számomra Shao Khan a legidegesítőbb, ezért ellene kell egy jól bejáratott harcstílus, a többieket majd megoldom valahogy. Kitaláltam egy viszonylag könnyen behozható 23%-os kombót a lövöldözés mellett (ami még Goro-n és Kintaro-n is sebzett 16%-ot), így egész kellemesen és gyorsan meg bírtam verni kettejüket. Hülyén fog hangozni, de ezután igazi felüdülés volt Mileena ellen harcolni; hogy végre nem kell állandóan ugrálni és direkt kivárásra játszani, mert már herótom volt a sok melák boss elleni harcból. Sok védekezéssel sikerült őt is megoldani, Khan-ra pedig maradt a jó öreg lövöldözés, ha már volt egyszer ebből egy "tréning pálya".
Természetesen - mint sokaknak - nekem is jó sok próba kellett hozzá (saccra volt vagy 20-30), míg sikerült megoldani. Azért meg kell hagyni (ahogy te is említetted, Barthezz), pofátlanul sok segítséget adott így már a játék. Fokozatosan több életerő visszatöltés (a győztes körömben szinte fél hp visszagyógyulásaim voltak; kivéve Mileena után, ott csak nagyon keveset adott vissza ekkor is), Goro és Kintaro, de még talán Mileenára szintén elmondható, hogy messze nem olyan agresszívan harcolt, mint az elején. Goro a legelső pár körében megállás nélkül nyomta a mozdulatait, valamint - akárcsak Shao - egy csomó támadásomat ignorálta (pl. melléugrás után nem bírtam felütni vagy stomp közben lepattant a lövésem). Ezzel szemben a végső körben szinte Khan-hoz hasonlóan szinte csak lövésekkel levertem, annyit kérkedett. Már én éreztem magam szarul, hogy ennyire "könnyült" a challenge. Bár tegyük hozzá, ezzel a húzással a készítők rendesek voltak, hogy aki itt szobrozik egy-másfél órát egyhuzamban, annak ugyan adjanak már egy esélyt a teljesítésre. A tower többi részében szerintem ez az opció nem is működött, csupán ennél a kihívásnál lett egyre könnyebb az idő előrehaladtával.
Nagyon jó és tartalmas szórakozást nyújtott ez a Challenge Tower. Játékidőben simán verte a sztori módot, más játékoknak meg a közelében nincs a kampány hossza ehhez képest, ez meg itt csupán egy kiegészítő opciónak felelt meg. Voltak nagyon ötletes kihívások, voltak inkább fun kategóriába tartozók és persze voltak igazán idegtépőek is. Azt ugyan nem említettem eddig, de a sorozat során iszonyú sok szitokszó elhagyta a számat, bár ezzel lehet sokan vannak így és egyáltalán nincs is hírértéke
Összességében azért mindenféle fennhéjázás nélkül kijelenthetem, hogy büszke vagyok magamra, hogy egyetlen skip nélkül - de főleg, hogy sikerült teljes egészében - teljesíteni ezt a kihívássorozatot. Inkább úgy vágtam bele ebbe az egészbe, hogy egy valódi teszt lesz a számomra: mennyire is tudok valójában játszani, meddig tart a kitartásom, a türelmem, meg bírom-e oldani a felmerülő problémákat. Csupán meg akartam nézni, meddig jutok el, aztán kapok egy visszajelzést, hogy "oké, ennyire futotta" vagy esetleg átugrom és megcsinálom azokat, amelyekre képes vagyok. Visszagondolva, össz-vissz azt hiszem 2-szer gondolkoztam el az átugráson: a 185-ösnél, mert ugyebár az volt az első igazán keményebb, valamint a 251-es Shang Tsung menetnél. A többinél valahol mindig láttam a fényt az alagút végén, még ha rá is ment akár egy félóra vagy óra (ezenfelül ez a legutolsó tűnt még elsőre lehetetlennek).
Úgy érzem a játékom is fejlődött hála ennek a tower-nek: a sima ellenfelek játékára jobban odafigyelek és reagálok, Goro és Kintaro most már izgalom nélkül verhető és Shao Khan is egy fokkal ügyesebben megy, bár ő még mindig elég kemény, mert nagyon gyorsan tudja lopni a távolságot. Igazán magabiztos ellene egy nagyon hosszú kombósorozattal felvértezve lennék. Plusz minden játszható karakterhez próbálok most már pozitívan hozzáállni; egyik sem olyan vészes, ha játszol vele eleget. Remélhetőleg az MK X-ben tényleg ismét előkerült valami ilyesmi challenge sorozat, mert ha valami, akkor ez tényleg igazán próbára teszi az embert.
Kíváncsiságból a végső megmérettetés végeztével visszamentem a 3 Goro-s kihívásra, hogy képes vagyok-e ismét megcsinálni. Nos első nekifutásra 2 és fél Goro ment le, majd még újrapróbáltam jó párszor (igyekeztem teljesen komolyan hozzáállni a challenge-hez), de ezt már nem sikerült utána sem überelni. Úgy tűnik, tényleg nagyon jól elkaptam anno a fonalat és szerencsém is lehetett. Most olykor előfordult, hogy a teleportot levédte, majd visszakontrázott egy pörgő mozdulattal. De legyünk őszinték, valószínűleg mindenki mákolt nem egyszer, csak ki itt, ki ott.
Végül azért szeretnék nektek köszönetet mondani (beleértve a régebbi kommenteket is), mert sikerült elcsípni pár hasznos tippet, ami segített egyik-másik felmerült problémánál. Nem illik, de mégis kiemelném Barthezz-t, elvégre a végső harcban az ő furmányos megoldásával győzedelmeskedtem. Enélkül lehet tébláboltam volna itt még egy kicsit, hogy kiválasszam, melyik karakter is lenne a legtesthezállóbb. Elnézést a jó hosszú kommentért, de igyekeztem kiírni magamból az összes olyan gondolatot, ami a torony teljesítése során felmerült.
Lehet nekiesem újra a sztori módnak még egyszer, amíg benne van a kezemben a sok karakter mozdulatsora valamint megnézni, Shao Khan-nal még mindig annyit szenvednék-e. Bár az ujjaim még most is eléggé érzem a tegnapi hosszú menet után
Természetesen - mint sokaknak - nekem is jó sok próba kellett hozzá (saccra volt vagy 20-30), míg sikerült megoldani. Azért meg kell hagyni (ahogy te is említetted, Barthezz), pofátlanul sok segítséget adott így már a játék. Fokozatosan több életerő visszatöltés (a győztes körömben szinte fél hp visszagyógyulásaim voltak; kivéve Mileena után, ott csak nagyon keveset adott vissza ekkor is), Goro és Kintaro, de még talán Mileenára szintén elmondható, hogy messze nem olyan agresszívan harcolt, mint az elején. Goro a legelső pár körében megállás nélkül nyomta a mozdulatait, valamint - akárcsak Shao - egy csomó támadásomat ignorálta (pl. melléugrás után nem bírtam felütni vagy stomp közben lepattant a lövésem). Ezzel szemben a végső körben szinte Khan-hoz hasonlóan szinte csak lövésekkel levertem, annyit kérkedett. Már én éreztem magam szarul, hogy ennyire "könnyült" a challenge. Bár tegyük hozzá, ezzel a húzással a készítők rendesek voltak, hogy aki itt szobrozik egy-másfél órát egyhuzamban, annak ugyan adjanak már egy esélyt a teljesítésre. A tower többi részében szerintem ez az opció nem is működött, csupán ennél a kihívásnál lett egyre könnyebb az idő előrehaladtával.
Nagyon jó és tartalmas szórakozást nyújtott ez a Challenge Tower. Játékidőben simán verte a sztori módot, más játékoknak meg a közelében nincs a kampány hossza ehhez képest, ez meg itt csupán egy kiegészítő opciónak felelt meg. Voltak nagyon ötletes kihívások, voltak inkább fun kategóriába tartozók és persze voltak igazán idegtépőek is. Azt ugyan nem említettem eddig, de a sorozat során iszonyú sok szitokszó elhagyta a számat, bár ezzel lehet sokan vannak így és egyáltalán nincs is hírértéke
Összességében azért mindenféle fennhéjázás nélkül kijelenthetem, hogy büszke vagyok magamra, hogy egyetlen skip nélkül - de főleg, hogy sikerült teljes egészében - teljesíteni ezt a kihívássorozatot. Inkább úgy vágtam bele ebbe az egészbe, hogy egy valódi teszt lesz a számomra: mennyire is tudok valójában játszani, meddig tart a kitartásom, a türelmem, meg bírom-e oldani a felmerülő problémákat. Csupán meg akartam nézni, meddig jutok el, aztán kapok egy visszajelzést, hogy "oké, ennyire futotta" vagy esetleg átugrom és megcsinálom azokat, amelyekre képes vagyok. Visszagondolva, össz-vissz azt hiszem 2-szer gondolkoztam el az átugráson: a 185-ösnél, mert ugyebár az volt az első igazán keményebb, valamint a 251-es Shang Tsung menetnél. A többinél valahol mindig láttam a fényt az alagút végén, még ha rá is ment akár egy félóra vagy óra (ezenfelül ez a legutolsó tűnt még elsőre lehetetlennek).
Úgy érzem a játékom is fejlődött hála ennek a tower-nek: a sima ellenfelek játékára jobban odafigyelek és reagálok, Goro és Kintaro most már izgalom nélkül verhető és Shao Khan is egy fokkal ügyesebben megy, bár ő még mindig elég kemény, mert nagyon gyorsan tudja lopni a távolságot. Igazán magabiztos ellene egy nagyon hosszú kombósorozattal felvértezve lennék. Plusz minden játszható karakterhez próbálok most már pozitívan hozzáállni; egyik sem olyan vészes, ha játszol vele eleget. Remélhetőleg az MK X-ben tényleg ismét előkerült valami ilyesmi challenge sorozat, mert ha valami, akkor ez tényleg igazán próbára teszi az embert.
Kíváncsiságból a végső megmérettetés végeztével visszamentem a 3 Goro-s kihívásra, hogy képes vagyok-e ismét megcsinálni. Nos első nekifutásra 2 és fél Goro ment le, majd még újrapróbáltam jó párszor (igyekeztem teljesen komolyan hozzáállni a challenge-hez), de ezt már nem sikerült utána sem überelni. Úgy tűnik, tényleg nagyon jól elkaptam anno a fonalat és szerencsém is lehetett. Most olykor előfordult, hogy a teleportot levédte, majd visszakontrázott egy pörgő mozdulattal. De legyünk őszinték, valószínűleg mindenki mákolt nem egyszer, csak ki itt, ki ott.
Végül azért szeretnék nektek köszönetet mondani (beleértve a régebbi kommenteket is), mert sikerült elcsípni pár hasznos tippet, ami segített egyik-másik felmerült problémánál. Nem illik, de mégis kiemelném Barthezz-t, elvégre a végső harcban az ő furmányos megoldásával győzedelmeskedtem. Enélkül lehet tébláboltam volna itt még egy kicsit, hogy kiválasszam, melyik karakter is lenne a legtesthezállóbb. Elnézést a jó hosszú kommentért, de igyekeztem kiírni magamból az összes olyan gondolatot, ami a torony teljesítése során felmerült.
Lehet nekiesem újra a sztori módnak még egyszer, amíg benne van a kezemben a sok karakter mozdulatsora valamint megnézni, Shao Khan-nal még mindig annyit szenvednék-e. Bár az ujjaim még most is eléggé érzem a tegnapi hosszú menet után
Régen, a 90-es években voltak még Commodore-ra a joystick-rángatós játékok, mint pl. a Decathlon, így nekem inkább nosztalgikus hatást nyújtott, bár tény, hogy az utolsó néhány test your might nagyon brutálisra sikeredett.
Az utolsó challenge-et veszítsd el 5-ször, utána nemcsak életerő-töltést kapsz egy-egy ellenfél legyőzése után, de Goro és Kintaro is sokkal kevésbé lesz agresszív, legalábbis így emlékszem.
Stryker neked akkor lenne jó, ha begyakoroltad volna a felütéses taktikát, mert úgy tényleg nem olyan nehéz. Goro és Kintaro majdnem perfectre verhető ezzel a módszerrel, Mileenara pedig megtartod az X-Rayt, aztán rengeteget védekezve, abból visszatámadva ő is legyőzhető mindenféle speckó nélkül. Tény, hogy ehhez a fight-hoz szerencse is kell azért, Mileena ellen nincs általános taktika, így sok rögtönzést igényel, plusz bekaphatsz olyan szívatást közben, ami kikapcsolja a védekezést. De ha túljutsz rajta, ahogy megérkezik Kahn, spammelni kell nonstop a lövést és már kész is van.
Nekem így elég hamar meglett, de esetedben, ha ódzkodsz a felütéstől, Scorpion tényleg testhezállóbb lehet.
Az utolsó challenge-et veszítsd el 5-ször, utána nemcsak életerő-töltést kapsz egy-egy ellenfél legyőzése után, de Goro és Kintaro is sokkal kevésbé lesz agresszív, legalábbis így emlékszem.
Stryker neked akkor lenne jó, ha begyakoroltad volna a felütéses taktikát, mert úgy tényleg nem olyan nehéz. Goro és Kintaro majdnem perfectre verhető ezzel a módszerrel, Mileenara pedig megtartod az X-Rayt, aztán rengeteget védekezve, abból visszatámadva ő is legyőzhető mindenféle speckó nélkül. Tény, hogy ehhez a fight-hoz szerencse is kell azért, Mileena ellen nincs általános taktika, így sok rögtönzést igényel, plusz bekaphatsz olyan szívatást közben, ami kikapcsolja a védekezést. De ha túljutsz rajta, ahogy megérkezik Kahn, spammelni kell nonstop a lövést és már kész is van.
Nekem így elég hamar meglett, de esetedben, ha ódzkodsz a felütéstől, Scorpion tényleg testhezállóbb lehet."Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"
Ne tudd meg, magam voltam a legjobban meglepve, hogy mindössze 2 nekifutás elég volt. Úgy látszik nagyon elkaptam ott a teleportálás ritmusát, meg az első próbálkozásoknál még sokkal elszántabb is szoktam lenni. Sok próbánál már inkább a méreg szokott dolgozni vagy el szoktam gondolkodni, hogy valamit nagyon rosszul csinálok-e és nincs esetleg egy alternatív/könnyebb mód (lásd. a Shang Tsung dobálás nekem sokat dobott a morálomon).
Ha kinéztem egy szimpatikus karaktert, akkor mindig az volt az első, hogy gyakorló módban a speciálok megtanulása után az összes kombót kipróbáltam, mi mennyit sebez, mennyire hatékony, majd ezeket unásig legyakoroltam, végül igyekeztem kísérletezni melyikeket lehet összefűzögetni egymással. De nem tartom magam túl jó játékosnak (az online mérlegem sem pozitív jelenleg), mert sokszor érzésből szoktam játszani, plusz könnyen el szoktam veszíteni a türelmem és felmérgelem magam (pl. 1-2 mozdulatot spammel az ellenfél egész meccs alatt). De a legtöbb karakternek én is csak a speciáljait ismertem a tower alatt és a legtöbb kihíváshoz ez valóban elég is volt. 250 környékétől volt inkább az, hogy egy Shang Tsung-gal, Raiden-nel, Ermac-kel pluszban kimentem inkább gyakorolni, mert úgy éreztem anélkül nem fognak sikerülni a challengek.
Nekem viszont ezekhez a "1-2 percig csak felütögetés" kevésbé van türelmem, elég nagy koncentrációt igényel az egész. Ezért is kell összekapnom magam a 300-asra, ha meg szeretném csinálni. Goro-nál inkább a stompokra szoktam figyelni főleg, cserébe sokszor bekapom a lövését. Meg el kell felejteni, hogy minél hamarabb akarjam a bossokat megverni, mert így tálcán kínálom fel magam a verésre.
Az utolsó kettő "Test Your Might" már billentyűzeten is kemény volt. Én ilyen begörnyedt pózban, "1 kéz 2 billentyűn, másik kéz másik 2 billentyűn" toltam le; kb. úgy éreztem magam, mint aki lesben áll és egy startpisztoly elsütésére vár
Közben azon járt az eszem, hogy aki ezeket tervezte, azt beraknám 1 üres szobába, hogy csak ezt tolja már úgy pár órácskáig, aztán meglátjuk neki tetszene-e 
Ha kinéztem egy szimpatikus karaktert, akkor mindig az volt az első, hogy gyakorló módban a speciálok megtanulása után az összes kombót kipróbáltam, mi mennyit sebez, mennyire hatékony, majd ezeket unásig legyakoroltam, végül igyekeztem kísérletezni melyikeket lehet összefűzögetni egymással. De nem tartom magam túl jó játékosnak (az online mérlegem sem pozitív jelenleg), mert sokszor érzésből szoktam játszani, plusz könnyen el szoktam veszíteni a türelmem és felmérgelem magam (pl. 1-2 mozdulatot spammel az ellenfél egész meccs alatt). De a legtöbb karakternek én is csak a speciáljait ismertem a tower alatt és a legtöbb kihíváshoz ez valóban elég is volt. 250 környékétől volt inkább az, hogy egy Shang Tsung-gal, Raiden-nel, Ermac-kel pluszban kimentem inkább gyakorolni, mert úgy éreztem anélkül nem fognak sikerülni a challengek.
Nekem viszont ezekhez a "1-2 percig csak felütögetés" kevésbé van türelmem, elég nagy koncentrációt igényel az egész. Ezért is kell összekapnom magam a 300-asra, ha meg szeretném csinálni. Goro-nál inkább a stompokra szoktam figyelni főleg, cserébe sokszor bekapom a lövését. Meg el kell felejteni, hogy minél hamarabb akarjam a bossokat megverni, mert így tálcán kínálom fel magam a verésre.
Az utolsó kettő "Test Your Might" már billentyűzeten is kemény volt. Én ilyen begörnyedt pózban, "1 kéz 2 billentyűn, másik kéz másik 2 billentyűn" toltam le; kb. úgy éreztem magam, mint aki lesben áll és egy startpisztoly elsütésére vár
Közben azon járt az eszem, hogy aki ezeket tervezte, azt beraknám 1 üres szobába, hogy csak ezt tolja már úgy pár órácskáig, aztán meglátjuk neki tetszene-e 
Hát basszus, ez sztem az eddigi rekord itt, számomra ez volt a legnehezebb kihívás. Kb. 50-szer futottam neki, mire végre meglett. Amúgy érdekes mód nekem egyik irányból csak elvétve csinálta meg a teleport kombót, így ezt hanyagolnom kellett (valószínű én is bal oldalról jobb vagyok, bár más karakterek képességeivel nem volt iylen bajom).
Mondjuk amiket írsz, elég technikás játékos vagy, én pl. kombókat sose tudtam összefűzni, az alap, pár gombos képességekre, a normál ugrálásos harcra, valamint a felütésekre építkeztem végig.
Sucee: Test your might-ok esetén a végefelé ne tudd meg milyen pózokat vettem fel.
Két kézzel nyomtam én is a gombokat és a combommal a triggert.
De volt, hogy az állammal.
Az utolsó páron viszont valakinek a tanácsára áttértem billentyűzetre, azon nagyságrendekkel könnyebb volt."Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"
Pontosan nekem is ez az álláspontom Raiden-nel kapcsolatban; valakik lazán hoznak vele akár 30% feletti szép kombókat, de nekem valahogy mégsem fekszik a harcstílusa. Azért összehoztam egy viszonylag könnyen behozható 23%-ost, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű volt mindig bevinni, mert a gép nagyon jól védekezett ebben az összecsapásban.
@Sucee: Hihetetlen, de konkrétan így lett, másodjára meglett a kihívás! Furcsának tűnik, de szinte pite volt az egész. Hátraugrásból mindig elteleportáltam a levegőből (így elkerülve ha lőtt), aztán közvetlenül mellette termettem a másik oldalon, majd megkapta a jól megérdemelt felütést, plusz 1-2 alkalommal bevállaltam egy rövidebb kombót is. Az X-Ray-jem szépen mellément, de anélkül is sikerült. Ellenben a 288-as "Test Your Might" megizzasztott, igazi ujjbűvésznek kellett lenni, hogy sikerüljön feltornázni azt a nyomorult csíkot a legtetejére. Be is fejeztem utána a menetet, mert alig éreztem az ujjaimat.
@Sucee: Hihetetlen, de konkrétan így lett, másodjára meglett a kihívás! Furcsának tűnik, de szinte pite volt az egész. Hátraugrásból mindig elteleportáltam a levegőből (így elkerülve ha lőtt), aztán közvetlenül mellette termettem a másik oldalon, majd megkapta a jól megérdemelt felütést, plusz 1-2 alkalommal bevállaltam egy rövidebb kombót is. Az X-Ray-jem szépen mellément, de anélkül is sikerült. Ellenben a 288-as "Test Your Might" megizzasztott, igazi ujjbűvésznek kellett lenni, hogy sikerüljön feltornázni azt a nyomorult csíkot a legtetejére. Be is fejeztem utána a menetet, mert alig éreztem az ujjaimat.
Az említett Raiden-es csatára emlékszem én is. Leginkább azért, mert nekem valahogy Raiden sosem állt a kezemre(bár ettől függetlenül Scorpion mellett egyik favorit karakterem => nicknevem), és nehezebben tudok vele kombókat kihozni. Bár nálam ügyesebb emberek kezében eszméletlen mikre képes a legtöbb kari
.
.Túl a 3 Shao Khan vs. Stryker mérkőzésen. Köszi az egykori javaslatokat a korábbi kommentekben, srácok, tényleg a lövés spammelés a leghatékonyabb taktika itt. Ugyan még így is jó pár nekifutás kellett, mert néha átjött 1-1 lándzsája, középtávolról bekaptam az X-Ray-t vagy Khan váltásnál kicsit káosz volt (igyekeztem mindenképp bal oldalra átjutni, onnan jobban ment a spam). A végső ütközetben azért csak betalált az X-Ray-je (bár ezután lettem elszánt) valamint a harmadikat jobbról daráltam le, viszont a hp csíkját már nem mertem nézni, mert egyszer 2 és félnél beremegett a kezem és elbaltáztam a kihívást.
Volt útközben egy Raiden vs. Shang Tsung és Quan Chi meccs, na ott viszont nagyon sokat szopókáztam, elég keményen játszottak, össze kellett szednem magam rendesen (plusz keresni egy hatékony Raiden kombót). Ilyen magasságban most már azért vagy nagyon jól kell reagálni a gépi ellenfelek játékára vagy valamennyire tudni kell az adott karakterekkel játszani (pl. ismerni 1-1 ütősebb kombójukat).
Következik az Ermac menet, ha jól tudom ebben lesz az a bizonyos 3 Goro.
Volt útközben egy Raiden vs. Shang Tsung és Quan Chi meccs, na ott viszont nagyon sokat szopókáztam, elég keményen játszottak, össze kellett szednem magam rendesen (plusz keresni egy hatékony Raiden kombót). Ilyen magasságban most már azért vagy nagyon jól kell reagálni a gépi ellenfelek játékára vagy valamennyire tudni kell az adott karakterekkel játszani (pl. ismerni 1-1 ütősebb kombójukat).
Következik az Ermac menet, ha jól tudom ebben lesz az a bizonyos 3 Goro.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. 7 perces trailerben ismerkedhetünk a tavasszal bejelentett Dragon Ball Xenoverse 3 játékmenetével
- 2. A Ryse: Son of Rome akár az Assassin’s Creed nagy riválisa is lehetett volna, csak épp a kétharmadát kivágták
- 3. Alpakákat és kávébabot hoz a Farming Simulator 25: Beans & Alpacas DLC
- 4. A Black Flag Resynced csak az első fecske volt? A Ubisoft a jelek szerint hamarosan jelentkezik a Ghost Recon Wildlands Definitive Editionnel
- 5. Ingyen játszanál a SAROS-szal? Semmi akadálya, mutatjuk is, mire van ehhez szükséged!
Legfrissebb fórumtémák
- 06:37
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1602]
- 23:49
- A BlackMill Games évek óta szállítja a remek első világháborús online shootereket, a következő a Gallipoli lesz augusztusban [hozzászólások] [1]
- 12:50
- Hoztunk két izgalmas fejlesztői videónaplót a készülő 1666: Amsterdamról [hozzászólások] [4]
- 12:44
- Warhammer 40,000: Rogue Trader [76]
- 07:58
- Milyen könyvet olvastok mostanában? [2921]
- 00:08
- Szét*** az ideg [5508]
- 11:36
- Közelíti a 300 ezret az aláírók száma a Don’t Kill the Disc petíción, amelyet a Sony nemrég bejelentett tervei ellen indítottak [hozzászólások] [10]
- 11:23
- Ki mivel játszik mostanában? [8258]
- 11:28
- Milyen játékot vettél/tervezel venni mostanában? [2579]
- 19:41
- Assassin's Creed: Black Flag Resynced teszt – Edward Kenway visszatért, a karibi tengerek kékebbek mint valaha [hozzászólások] [6]