Amiről viszont Gundi például nem beszélt, hogy az örmény formáció kizárólag erre az alkalomra alakult, alig két-három hónappal a verseny előtt, és hát nem véletlenül éppen száz évvel az örmény népirtás (1915) után jutott eszükbe egy az örmény diaszpórát reprezentáló dalt, illetve a világ minden kontinenséről összeválogatott csoportot a színpadra állítani. Persze nálunk mostanában keleti nyitás van, meg az azeriekkel barátkozunk jó pár éve, úgyhogy a fenti részleteket nem nagyon reklámozzuk a közszolgálati tévében. Megjegyzem ugyanakkor, hogy számomra az örmények ilyenfajta korteskedése sem túl szimpatikus, és ezen dal esetében sem értem feltétlenül, hogy a szervezők hogyan engedhették őket indulni vele, mert a politikai utalások viszont – elvileg – szigorúan tilosak az Eurovízión... És ez utóbbit tényleg következetesen be szokták tartatni. Lásd például a grúzok 2009-es, meghiúsult We Don't Wanna Put In című próbálkozása; illetve Boggie is, a hazai válogatóval ellentétben, ezért nem olyan háttér előtt énekel, amelyen azt részletezik éppen, hány ezer palesztin gyereket mészároltak le az izraeli fegyveres erők az elmúlt években...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
