Exploding Kittens: a Scythe megunása után találtuk ezt, és rohadt jól szórakoztunk vele. Lényege, hogy húzni kell egy pakliból, és remélni, hogy nem a bomba az. Viszont ha mégis az, és van hatástalanító lapod, akkor visszarakhatod a bombát bárhová a pakliba. Ez pedig vicces helyzeteket eredményez, főleg ha direkt szívatni akarja az ember a másikat. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlom.
Coup: ezt egy Tabletop epizódban láttam, nagyon megtetszett, blöffölős játék, ami nem tart túl hosszan, de legalább többet lehet játszani belőle. Nem láttam belőle magyar verziót, de viszonylag könnyű megtanulni a játék szabályait, csak a taktikázáson múlik és hogy milyen jól tud az ember blöffölni.
Catan: nem vagyok híve ezeknek a társasoknak, de ez lenyűgözött. A stratégia, a dráma, ha éppenséggel a kocka nem akarja kidobni a számaid, és a könnyen megtanulható szabályok miatt egy nagyon élvezhető játékot kapunk. A temérdek kiegészítő pedig csak fokozza az élményt, bár még csak egyhez volt igazán szerencsém.
Bang!: na, ez rosszul kezdett nálam, mivel kb. egy körig éltem
Ez pedig picit felbosszantott, aztán volt egy menet, amiben az egyik játékos nem is élte meg a saját körét
Szívatós játék, de inkább a kellemetlenebbik fajtából. Mert lehet taktikázni, meg jól van kitalálva a cucc, de kicsit lelohasztja az ember lelkesedését, hogy a három alkalommal, amikor a dinamitot kellett használni, abból kétszer nálam robbant, ami miatt el is vesztettem a játékot. Viszont könnyen játszható, viszonylag gyorsan lemennek a körök és nem is kell sok ember hozzá.
Szerelmeslevél: a név ellenére egy mindenki számára élvezetes kártyajáték, amit anno tesómék gyerekeinek vettem karácsonyra, amit egy év alatt kb. rongyosra játszottak (ez egyrészt pozitívum, de mindenképp kell neki vmi kártyavédő). Kártyákon vannak számok, a legmagasabb értékű nyer, vagy aki utoljára marad. Mindegyik kártyának van vmi hatása, de pár kör alatt könnyen megtanulható a játék. Egyszerű, nem kell sok ember hozzá, és élvezetes.
The Resistance: ezt a Tabletopon láttam, mindig is ki akartam próbálni, csak legalább 5 ember kell hozzá. Természetesen egy ellenállásról szól a játék, amibe beférkőzött pár kém is, és a játék lényegében a megtévesztésről szól. A kémek taktikázhatnak, a játékosok megvitathatják, hogy ki kihez tartozik, így egy kis logikázás is van. Viszont többnyire csak egy csoporttal játszottam, és egy idő után ez a logikázás elhalt, mert vagy ki lehetett találni, hogy ki-kicsoda, vagy egyszerűen nem volt már annyira érdekes. 5-nél nagyobb csoportokban érdekesebb lehet, de nem bántam meg ezt a vételt.
Tokió királya: hát nem gondoltam volna, hogy ennek sikere lesz tesóméknál, de próbát tettem vele, és egész nagy sikere lett. Bár nem volt teljesen egyértelmű a szabálykönyv, végül kibogoztuk miként is kell játszani, úgyhogy kell neki egy kis idő míg minden érthető lesz. A játékban lényegében Godzillát vagy vmi más óriási szörnyet irányítunk, feladatunk pedig vagy a többi játékos kiirtása, vagy 20 pontot megszerezni. Temérdek kocka van, amit használni kell, illetve egy csomó kiegészítő kártya is, úgyhogy nem lesznek egyformák a menetek, amik úgy fél órát vesznek igénybe. Bár kissé gyerekesnek tűnhet a játék, viszont nagyon élvezetes. Szilveszterkor letoltunk vagy 3 játszmát egyhuzamban ezzel és minden játékos nagyon jól szórakozott. Csak ajánlani tudom.
Munchkin: ezt majdnem elfelejtettem, pedig évente vásároljuk hozzá a kiegészítőket. Bonyolult a játék, de a szabályzat szerint akár csalhat is az ember, csak ne vegyék észre a többiek
Egy menet viszonylag hosszabb ideig tart, ha kell lehet szívatni a másikat keményen, de még ha meg is hal az ember az se baj, mert simán újrakezdheti a játékos új kártyákkal a kézben. Ezt vmiért nagyon megszerették a gyerkőcök, pedig még olvasni is alig tudtak, amikor először játszottunk vele. Nem kell hozzá sok ember, de sokáig tart.
Kb. ezek jutottak az eszembe.
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-