Az, hogy a dolog meg van fordítva, tehát Odinék a rosszfiúk és ez a storytelling szempontjából tökéletesen érthetően és a valódi létező mitológia felhasználásval lett megcsinálva, az nekem külön bámulatos. Szerintem sokan ezt észre sem veszik, de kis túlzással tökéletesen használták fel a mitológiai elemeket és egyszerűen másik szemszögből nézve az egész teljesen máshogy hat. Engem ez lenyűgözött, komolyan.
Másrészt ott a sztori maga. Azt itt nyilván nem ecsetelem. A revealek, a fordulatok egyszerűen bámulatosak. Nekem talán Neverwinter Nights óta, vagy legfeljebb Mass Effect óta nem volt olyan, hogy meg kellett állítanom egy gamet és járkáltam a szóbában, hogy aztak*rva, miiiiiiiiiiiii???!!!
Akkor ott a harcrendszer. Borzasztóan erős. Iszonyat, hogy micsoda diverzitás van egy ilyen stílusú játkhoz képest, és a movesettek megvalósítása olyan, hogy az ember azt érzi, valóbanő van ott.
A karakterek remekül vannak megírva. A szinkronszínészekről nem is szólva.
A grafika, a hangok, meg maga a kidolgozott világ részletessége, az odafigyelés a részletekre, a felfedezhető dolgok engem megvettek kilóra.
Igen, lehetnének változatosabbak az ellenfelek, lehetett volna többféle.
Igen, a "rejtvények", feladványok nem kimondottan gondolkodtatnak el, mindig tudod, hogy mit kell csinálni, és inkább az adott item megtalálása, vagy a feladat pontos, precíz végrehajtása az időigényes.
Igen, lehettek volna expansionök, vagy DLC-k, meg a két kiunlockolható realm is egy vicc.
És végül igen, az achievement system egy vicc. Nincs nehézségre, nincs NG+ra, nincs ezer dologra, amire lehetne. az NG+ achi hiánya különösen úgy fájdalmas, hogy vannak szettek, amik CSAK ott szerezhetőek meg és csak a 3. végigjátszástól használhatóak.
Ettől függetlenül nekem letolta a best game ever trónról a Witcher 3-at.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
