mikor már kb. mindenkinek van közvetlen ismerőse aki covidos vagy az volt
Jelentem én vagyok a ritka kivétel, a járvány kezdete óta kettő darab olyan emberről tudok a környezetemben aki komolyabb tünetet mutatott és nem csak teszt-pozitív volt. Az egyik még az első hullám idején tavaly ilyentájt, a másik egy nem közvetlen kolléga, de egyik sem volt intenzív eset.
De a lezárások előtt sikerült eljutnom fodrászhoz (rendőr ismerőstől kaptam tippet, hogy április közepéig terveznek, nem pedig két hétre) és a fodrász is csak teszt-pozitív esetekről tud. Pedig ő még találkozik is emberekkel.
Attól függetlenül én nem azt mondom, hogy máshol nem lehet komoly a helyzet (3. legkevesebb fertőzött van a megyében), de itt vidéken ebből nem sokat látni. Persze, a tévében elmondják, hogy nagy a baj, nyilatkozik Zacher, hogy összeomlik az egészségügy, de a törzsi szavazókon kívül nem sokan hisznek a tévének, ha nézik egyáltalán.
Kocsiból szoktam figyelni, a nemrég bevezetett közterületi pofarongyit is max 50% tartja be. Mondjuk még ezt is sokallom, amikor a helyi rendőr LÁTHATATLAN (sic!) maszkban jár bevásárolni (valahol írtam róla).
Én néha elolvasom a legfrissebb híreket (és csak legyintek némelyikre), de alapvetően már nem is érdekel ez az egész. Havi 2, nagyon max 3 alkalommal kibírom, hogy feltegyem a pofarongyit, amíg bemegyek a boltba vagy tankolni, egyébként meg mondhatni pozitív irányba változott az életem. Mióta kocsival járok sokkal kevesebb emberrel kell érintkeznem napi szinten. És nem igazán tudok mondani olyat, amiben meggátolna engem bármiféle lezárás.
Majd egy hónap múlva megejtem az éves, rendes vénülésnapi túrámat is, ha az idő engedi, de azon az útvonalon az elmúlt két évben se találkoztam emberrel, szóval felőlem jöhet a teljes lezárás is. Csak várják meg, amíg a megrendelt könyveim ideérnek.
Persze, tudom, hogy más nem ennyire antiszociális és introvertált és ez így van jól (gondolom). Csak megütötte a szemem az idézett rész és gondoltam reagálok.
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...