Hajlamos vagyok nagyon szar/egészségtelen pózokban gubbasztani, ha nem figyelek, ugyanakkor a labdán "kénytelen" vagyok jobb tartással ülni (kihúzott háttal pl.). A vicc az, hogy bő év alatt úgy megszoktam a labdát, hogy egyrészt le nem cserélném semmi fotelre/egyébre (jobban esik a labdán az "aktív" ücsörgés), másrészt a munkahelyi (irodai jellegű) székemen is úgy ülök azóta, ha melóban gép előtt vagyok éppen, hogy a háttámlát nem is érinti a hátam. Valahogy alapból egyenes tartással rakom le magamat oda is, s törzsből tartom magam/nem "folyok bele" a támlába.
Apropó, én a Horizon Zero Dawnt vittem ki decemberben (Aloy már a játék legelején, kisgyerekként is a szívembe lopta magát, de összességében is nagy élmény volt az egész játék, még ha volt is itt-ott logikátlanság a játék történelmében; illetve én kevésbé open world-ösre csináltam volna, hogy végig feszes maradhasson a történeti szál...) Szóval, most decemberben játszottam végig (egy jó ideje már ott ücsörgött két játékfiókomban is), és kontrollerrel az íjászkodás... még a koncentrálós lassítás mellett sem volt egyszerű pontosan odairányozni az analóg karral, ahova gondoltam/terveztem... Főleg a levegőben is izgő-mozgó (Glinthawkok pl.) ellenfeleknél szentségeltem nem egyszer. (Igaz, én nem szeretem, ha rezeg a kütyü, így alapból kapcsolom ki. S lehet, hogy mondjuk egy rezgős visszacsatolás ilyen esetekben segítene. Ezt nem próbáltam soha.)
Endure. In enduring, grow strong.


Persze nem a játékok hibája, hanem 2018-ban tanultam a kontroller használatot a frissen vásárolt PS4 Pro-val és majdnem repült párszor az a fo* a kezemből! Pont a láda nyitogatásos rész meg TLoU-ban mikor fejjel lefelé lógva kellett revolverrel lövöldözni. Ott anyáztam, hogy ezt képtelenség. Hát hogyaaan??!!!! Aztán nesze neked, rá pár hónapra teljesen átszoktam PC-n is és valami nagyon extra játéknak kéne megjelennie csak egér+bill. támogatással, hogy én visszaüljek elé.