Egyébként tényleg nem kell leírni a körökre osztott stratégiákat, mert - bár valljuk be nekem nem jött be a combat mission 2 demója - vitathatatlan, hogy egy remek játék, és nem véletlenül szeretik annyian. Elég ha pl. itt a dome-on szétnézünk.
(Tudnám mire akartam kilyukadni
Ja igen..én annó rengeteget (éveket!) játszottam panzer general 1-el, és szerintem egy zseniális program, amelyik ma is meállja a helyét. Különösen az 1943 utáni időszak volt benne izgalmas, mikor veterán egységeimmmel pl. Anzionál és Normandia poklában izzadtam. De egy baromi jó játék volt, amihez sajnos a további részei már nem tudtak felnőni. A második rész még csakcsak játszható volt, de a Schorched Earth egy igazán hardcore borzalom volt.
Szóval, ha a Combat Mission legalább feleakkora örömet okoz a játékosoknak, mint nekem annó a PG1, akkor valóban egy kivételes játék lehet.
Bár nekem a TBS-ekből hiányzik az az igazi mocskos real-time csataérzés. Amikor támadsz és az első Panther lánctalpának leszakadásával észreveszed, hogy egy aknamezőre hajtottál, és közben szór az az átkozott ellenséges tüzérség, egyik ellenfeled pedig egy harckocsirajjal megpróbál mindeközben hátbatámadni...ez az, amit egy "nem-multiplayeres" körökre osztott stratégiában soha nem fogsz megtalálni.
Bocs, ha elnyúltam
