Rock vs Mű Rock (Avril Lavigne, Busted, és társaik)

Az, hogy én lenézem ezeket a szar zenéket, és megvetem azt, aki hallgatja, csakhát ugye a szeretetett barátnőmnek nem haraphatom le a fejét emiat... de azért még nagyon szeretem

Sose vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

És mi ezzel a probléma?
Az őszinteség az egyik legjobb dolog...vagy túl régimódi vagyok?

"Látod nincs mit mondanom, a napot, az órát sem tudom..."

Vááááh, tegnap voltam a berátnőmmel, és elkezdtem szidni ezeket a zenéket, erre közli, hogy ő szereti a Busted-et! Grrr-brrrr-vaff.

Sose vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

Szerintem felesleges szidni a Busted-et. Egyértelműen látszik, hogy ezt a csapatot a 15 alatti, f(őként lány) közönségnek szánták.
Ugyan lerí róluk, hogy alighanem még a szemük szine sem a "sajátjuk", de a popszakmában kik azok, akik igazán eredetiek, s nem csupán menedzsrek találmányai? Kevesek...
Ezzel nincs is semmi baj, a 13 éves kiscsajok nem valószínű, hogy Nirvana-t halgatnának...

Avril Lavigne-vel pedig semmi bajom, látszik a profizmus a számain, s szeintem még hangja is van (bár egy élő koncertfelvételt látva mindehez hozzátenném: csak mérsékelt).

A legutóbbi, "I'm with you" c. száma pedig egészen szimpatikus.(Jellemzően alig játszák)