Vietnámi game-k - Miért jó a téma?

Szedrencs: Igaz, az arab-izraeli konfliktus annyira bonyolult, az igazság annyira sokrétű, hogy nem lehet igazságot tenni benne, és mi innen nem is érthetjük meg az ottani valóságot. Mindenkinek megvan a maga igaza, és a maga felelőssége is.

A Holocaustot tényleg nem szabad elfelejteni. De hogy egy kicsit más oldalról világítsam meg: ez is az egyik balszerecsés tényező az arab-izraeli konfliktusban. Az arabok a bőrükön érzik ennek hatását: szinte lehetetlen az erkölcsi igazukat elfogadtatni a világgal egy ilyen sokat szenvedett néppel szemben, mint a zsidó. És a zsidók ügyesen ki is használják ezt, jól sáfárkodnak a történelmi örökségükkel (mellékesen anyagilag is).

Hogy a zsidók bizalmatlanok, az emberileg érthető, de nagyon makacs és pocsék rossz tárgyalófelekké teszi őket, ami komoly gátja a békének.

Szerintem a zsidó állam megalakulása egyáltalán nem logikus következménye a 2.vh.-nak, hacsak nem annyiban, hogy a nagyhatalmak valamiféle bűntudatból kifolyólag kárpótolni akarták a zsidókat az elszenvedett szörnyű veszteségekért. A mód, ahogy ez történt, egyáltalán nem logikus. Itt bizony az akkoriban szokásos nagyhatalmi reflexek működtek. A nagyhatalmak a kérdéses területen élő népek, nevezetesen az arabok feje felett, a megkérdezésük nélkül döntöttek, és ezzel csakugyan előre programozták a véres konfliktusgócot. Egy ilyen horderejű döntést nem szabad önkényesen meghozni, és ez az érintett nagyhatalmak felelőssége, nem az araboké. Ez ugyanolyan piszkos hatalmi döntés volt, mint mondjuk az, hogy Magyarországot meg kiszolgáltatták az oroszoknak.

(Azon inkább ne vitatkozzunk, hogy mennyire volt/van/lehet egyáltalán joga a modern zsidóságnak az ókori Izrael területének birtokára. Bonyolult kérdés lenne.)

Nem vagyok kompetens, hogy megítéljem a konflikus egészét, de azért lássuk be, hogy itt az arabokkal szúrtak ki nagyon. Leegyszerűsítve a dolgokat: a nagyhatalmak rájuk erőltették az akaratukat a 2.vh. után, létrehoztak az arabok lakta területek kellős közepén egy idegen államot, és azóta az a nagy helyzet, hogy Izrael nem akar kompromisszumot kötni az arabokkal, nem hajlandó betartani a jogaikat, sőt terjeszkedik (hála a kőkemény USA-támogatásnak minden téren), és az izraeli erőszakszervek az arab civilek és a közülük verbuválódó ellenállók/terroristák ellen kíméletlen harcot folytatnak. Szóval itt az arabok szívnak nagyon, meg azok az izr. civilek, akik az erőszak eszkalációjának áldozataivá válnak.

Öngyilkos merényletekről röviden: minden nép úgy harcol a jogaiért, ahogy tud, pontosabban ahogy hagyják. Ha a palesztinoknak lennének Lopakodó bombázóik, én valószínűnek tartom, hogy inkább azokkal harcolnának. (A merényleteket egybként a zsidók kezdték a térségben még a britek ellen, de ezt nem az arabok védelmében mondtam.)

Az izr. és arab fél most annyira belegabalyodott az erőszakba, hogy kívülről kellene nyomást gyakorolni mindkét félre, de sürgősen és nyomatékosan. Erre sajnos egyedül az USA lenne képes (pontosabban: az USA mindenki mást hazavág, ha bele akar pofázni a konfliktusba), de az USA annyira elkötelezte magát Izrael irányában, hogy ezt a szerepet eljátszani (egyelőre?) tökéletesen képtelen. (El tudjátok képzelni, hogy Bush megfenyegeti Sharont, hogy ha nem fogadja el a béketervet akkor "súlyos következményeket" (rémlik? ) helyez kilátásba?)

-- Censored --

Jól elkanyarodtunk az eredeti témától.

Szerintem mi - INNEN - nem fogjuk megérteni az arab-izraeli konfliktust, és én - épp ezért - tartózkodnék attól, hogy bármelyik fél mellett kiálljak.

Nyilvánvaló, hogy amit izrael a megszállt övezetekben tesz, az emberiségellenes, és vérlázító. Az is egyértelmű, hogy az öngyilkos merényletek sem úriemberhez méltó válaszok erre. Tehát ha a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk, egyik fél sem jobb a másiknál.

A tragikus az, hogy megindult egy erőszakspirál, amit nem lehet csak úgy hiphopp leállítani, erre bizonyíték a rengeteg tűzszüneti megállapodás, amelyek annyit sem értek, mint a papír, amire írták.

Ameddig nincs meg a bizalom, addig ott nem lesz béke, ráadásul az izraeli társadalom nagyon megosztott. (Emlékezzünk csak, hogy Rabint sem egy arab lőtte le, hanem egy ortodox fiatal.) Most a héják vannak hatalmon, ki tudja meddig. Az örök kérdés az, hogy merjenek-e bízni az arabokban, és feladni a megszállt területeket - ezzel lemondva a biztonsági ütközőzónákról - vagy sem. És ez egy roppant bonyolult kérdés, amire én személy szerinte nem tudnék és nem akarnék válaszolni.

De ugyanakkor nem felejtsük el - az izraeli népesség védelmében - hogy volt ugye el holocaust, amit nem kéne elfelejteni, és ez többek között egy óriási "bizalmi törést" okozott a zsidókban. Rengeteg könyvet lehet olvasni, hogy miért nem volt ellenállás a zsidók körében a gettók kiürítésekor, hogy miért tudták őket minden komolyabb ellenállás nélkül a vágóhídra terelni, még akkor is, amikor hallottak ezekről a dolgokról.

"Miért tennének ilyet velünk, hiszen civilizáltak. Ha nem szegülünk ellen, nem lesz semmi bántódásunk." - kb. ez volt a leggyakoribb indok.

A 2. vh. egyenesági - és logikus következménye - Izrael megalakulása, a történelmileg (Ókor) zsidók lakta területeken. Ezek a területek az ókort követően többezer évig arab kézen voltak, ígyhát a konfliktusok előre voltak programozva. Ez természetesen választ és azonosulási lehetőséget ad az arabokkal kapcsolatban is. (Hülyén fogalmazok, az a lényeg, hogy meg lehet őket is érteni valahol, pont emiatt.)

Ugyancsak a 2.vh következménye az erős, jól képzett, kb. mostanáig szilárd erkölcsi alapokon nyugvó izraeli hadsereg, amely azzal a céllal alakult meg, hogy a 3 ill 4 bekezdéssel feljebb szereplő dolgok ne történhessenek meg újból.

A múltkor olvastam egy tök érdekes cikket (kb. 2002. náyri volt az újság), olyan izraeli katonákról, akik megtagadták, hogy a megszállt területeken szolgáljanak, mivel az izraeli alkotmányban (azt hiszem) van egy olyan paragrafus, hogy a katonáknak joga van megtagadni a helytelen (a szó erkölcsi értelmében) parancsokat.

Na, vissza az okfejtéshez:
Az 1948 utáni arab-izraeli konfliktusok nem igazán segítettek a bizalom talajának kiépítésében, ezért mindkét fél felelős, de én az arabokat inkább ludasnak érzem ebben.

Szerintetek mi lett volna, ha az arabok megnyerik valamelyik Izraellel vívott háborújukat? Szerintem két szóban benne van a válasz: népirtás

Mindig a "szorítsuk a zsidókat a tengerbe" szlogennel zajlottak a konfliktusok, és ebből a szempontból meg lehet érteni a Golán-fennsík és egyéb területek elfoglalását - biztonságpolitikai céllal.

Ugyanakkor nem tartom lefogadhatónak a palesztin területeken zajló dolgokat, és azt, hogy a konfliktust nem tudják békés megoldással lezárni, de szerintem a dolgok békés rendezését nagymértékben elősegíteni, ha a környező arab országok közül az összes elismerné Izraelt (megszállt területek nélkül!!!) és törölnék - ahol még megvan - alkotmányaikból az ország megsemmisítésére vonatkozó passzusokat, illetve feltűntethatné az országot pl. az iskolai térképeken is, ha már itt tartunk. Cserébe meg lehetne szüntetni a telepesek által kiépített telepeket, amelyek tüskék az arabok szemében.

Ezen felül nem ártana még egy NEM-KORRUPT, szavahihető, egyenes palesztik önkormányzat, és biztonsági szolgálat, valamint Saron felelősségre vonása a hágai nemzetközi törvényszék előtt, a palesztin menekülttáboros affér miatt.

Apropó kompromisszumok:
melyik területekről vonult ki az izraeli hadsereg olyan 2-3 éve???

Na, kb. ennyi.
Bocs, ha hosszú volt.