A viccet félretéve, nem értem a kategorizálást, a játékok között ugyanúgy választanak az emberek, mint bármi mást illetöen az életben. Akadnak akár tízéves kissrácok, akik forgatják a kormányt és hogy úgy mondjam komolyabban értenek a szimulátorokhoz, mint a vérprofik: ha valakit egyszer megcsap a benzingöz, akkor többet nem menekül elöle! Furcsa, de én nekik (akiket megcsapott a benzingöz, akik szombat-vasárnap minden technikai sportközvetítés elött szemgúvasztva gubbasztanak) írok cikkeket, öket próbálom segíteni abban, hogy melyik játékot érdemes és miért érdemes megvenni, szeretni, dédelgetni, bibelödni vele, mennyire adja vissza a képernyön prezentált és éppen látott futamot, hogyan tudnák ök is Valentino Rossi, Juan-Pablo Montoya, Gil de Ferran, Troy Bayliss, Tommi Makinen, Jeff Gordon vagy akár a néhai Dale Earnhardt 'börébe bújva' azt az érzést a magukévá tenni, amit egy-egy ilyen versenygép terelgetése jelent (a névsor természetesen csak metszete a sportágak nagy alakjainak, a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül)! A legmélyebb tisztelet sugárzik belölem ezek iránt a sportemberek iránt, teljesítményeik hétvégéröl hétvégére elkápráztatnak, ezért is tartom fontosnak, hogy a cikkek inkább a szimulátorokról, a valóság lehetö legpontosabb visszaadásáról, azok mélyremenö elemzéseiröl szóljanak és ne ragadjunk le a kevésbé lényeges kérdéseknél, hiszen egy szimulátor pudingpróbája az, hogy képes-e azt az élményt nyújtani, amit a valós versenyzés.
Tehát nem értek egyet veled, ezt, remélem, sikerült fentebb megmagyaráznom. Ha pedig valaki szimulátoros, akkor remélem, hogy a cikkeim segítettek neki egy-egy játék megítélésében.
Aki nem játszik szimulátorokkal (például én kifejezetten nem csípem a repülögép- és helikopterszimeket
, annak természetesen más kedvencei vannak. Ízlések és pofonok.
