Katonai tévedések: I-II VH, Vietnam, Öböl háború...

Monte Cassinonal érzésem szerint a terepet nagyon jól kihasználó németek oldalán volt az előny. A sziklás hegyoldalakon nem lehetett kihasználni a harckocsikat, a tüzérségi tűz szintén nem ért sokat a kemény sziklák mögé beásott németek ellen, a bombázás pedig rendkívül pontatlansága miatt nem okozhatott különösebb veszteségeket. Egy ilyen terepet csakis gyalogosrohammal lehet bevenni, márpedig ilyenkor kell a sokszoros túlerő. Azonban a német vonalak nagyon jól meg voltak erősítve, kiválóan éltek a lehetőséggel, így a támadók folyamatosan óriási veszteségeket szenvedtek. Mikor lebombázták az apátságot, az is csak a németeknek jelentett könnyebbséget, akik addig messzire elkerülték a környékét is, így a pusztulása teljesen felesleges volt. A romok utána már remek fedezéket nyújtottak a támadások ellen. Azután a védekező német ejtőernyősök is jól felszereltek voltak, a harci szellemük töretlen volt, nem úgy, mint a szövetségeseké.

A körülmények együttes mivolta miatt a németek relatíve sokkal kisebb erővel is sikeresen ellenállhattak, mint azt meg is tették.
Van erről egy remek könyv, a lengyel katonák életéről szól Monte Cassino ostrománál. A címét nem tudom, talán a Népszerű Történelem sorozatban jelent meg A Monte Cassinoi csata címmel még jócskán az átkosban B5 méretben.

Minap láttam egy dokumentumfilmet, a szövetségesek itáliai hadjáratáról a II.vh.-ban. Persze a szokásos módon, csak a felszínt kapargatta, de annyit sikerült kihámoznom, hogy a németek K-5 nevezetű vasúti lövege, micsoda nagy rettegésben tartotta az anzio-i hídfőbe szorult szövetségeseket. Szerintük.
Vitaindító kérdés (ha érdekel valakit).
Vajh, miért tartott annyi ideig a Gót-vonal ill. Monte Cassino elfoglalása ? Az észak-franciaországi partraszállás után is rendkívül körülményesen haladtak.
Általános válasz ezekre, a németek ellenállása, de ez csak egy része a magyarázatnak, az okok mélyebben rejtőznek. Ötlet ?