Kizárták az Nvidia-t a DirectX programból

Nagyjából úgy van ahogy látod. A különbség annyi csupán, hogy a DX9-re többé kevésbé előírt anyagok voltak már évekkel ezelőtt, (persze se neked se nekem nem mutatták meg), de az Nvidia úgy gondolta, hogy akkora a piaci részesedése, hogy tud egy kvázi "ellen DX"-et csinálni. (ott van pl. a Cg esete, meg a spéci shaderek, stb.) Arra ment ki a játék, hogy az M$-t előbb utóbb ki lehetne hagyni. Ez valahol szimpi a dologban, de a világ nem így működik. Ezt persze a menedzser csapatnak is látnia kellett volna és ennek most főleg szegény vásárlók isszák meg a levét.

Blade

Én az NV3x problémáját abban látom, hogy egyszerűen a kártya megépítésekor nem követték a DX9-es specifikációkat, és így szívnak a full precision DX9-es alkalmazások alatt. Az a baj, hogy neki már elkészülőben volt a kártyájuk és mikor látták, hogy a MS nem azon azúton megy, amelyet ők elképzeltek, megpróbálták rájuk eröltetni az ő saját DX9 elképzelésük (össze-vissza agyon programozható séderek stb..), azonban az MS elzavarta őketet, előröl meg nem kezdhették az egészet.
Állítólag a legeslegeslegújabb Det. 52.34 vagy mi, nagyon megdobja a séder teljesítményt, állítólag csalás nélkül.

Ha jó emberekkel rossz dolgok történnek, az a sors műve. Ha rossz emberekkel történnek rossz dolgok, az Jack Bauer műve.

Magánválemény NVidia ügyben.
A fejlemények arra mutatnak, hogy az NVidia lebecsülte az ATI-t. Másrészt néhány aspektusból fejlettebb, sok szempontból viszont fejlettlenebb architektúrát építettek fel, ami a GF4-hez képest nem is lett volna rossz, ha az ATI nem dobja egy pár hónappal előbb piacra az R300-at. Másrészt a low-k dielektrikumos technológia még mindig nem kiforrott a TSMC-nél így valamit ki kellett hozni akkor is, ha tudták, gyengébb lesz, mint az ATI csip. Ez volt a GFFX5800. (Low-k eljárással akár 600-700MHz-et is el lehetett volna érni, és akkor persze a nyers erő győzőtt volna az ATI csip felett.) Amikor egy jobb csippel is rendelkeztek már (GFFX5900), még akkor sem a korrekt megoldást választották, (belehúzni a driver írásba, kihozni a maximumot a vasból), hanem a szerencsétlen szoftveresekkel mindeféle csalásokat "optimalizációkat" írattak, így hosszú ideig a kártya még a lehetőségeihez képest is gyengébben szerepelt. Kivéve persze a mérőprogramokat (3DMark, stb.) Az architektúra nem annyira rossz, mint azt a jelenlegi eredmények mutatják, csak annyira bonyolultra sikerült, hogy hosszúidőt vesz igénybe, amire kiforrott és maximális teljesítményű drivert sikerül hozzá készíteni (ha egyáltalán megoldható), és az R300 család új tagjaihoz képest még így is hátrányban lesznek.
Az NV40 fordíthat még a dolgon, ha az architektúrán változtatnak. Ha marad a jelenlegi, akkor nem sok jó néz ki az NVidia-nak a jövőben sem. Az ATI okosan nem kockáztat jövőre, hanem kihozza az R300 továbbfejlesztett felturbózott változatát R420 néven. Már most dolgozik az R300-at kifejlesztő mérnök csapat az R500-on, ami majd csak 2005 második felében esedékes, forradalmi technológiai változtatásokkal, és 0.09 mikronos csíkszélességgel! (Mint a közeljövőben megjelenő Prescot.)

Blade