A vonaton égtem egy aranyosat. Andrissal utaztunk Budára, rakat nagymama ült velün kegy fülkében, az összes közhelyt elmondták, amit csak ír a nyelvtankönyv, már ez nagyon tetszett, aztán az egyik néni beszólta, hogy ó, különleges helyzetben vannak azok, van ott vagy 200 objektum.
Sajnos nem tudom, hol van ez a hely, de elkezdek fehér foltok után kutatni a tértképen.
Na, és elkezdtünk röhögni, erre nyannyer kérdezte, rajta röhögök-e. Én meg meg sem bírtam szólalni.
[Brutus, fiam, ne játssz azzal a késsel! Valaki még megsérülhet.]
