A grafikára magyarázat lehet az, hogy a németeknél megintcsak legalább egy évvel (vagy másféllel) korábban kijött, mint nálunk. Vagyis nem egy új játék. Még jó, hogy elavult mára a grafika. Viszont roppant hangulatos. Elég ha valaki csak öt percet mászkál a sűrű aljnövényzet borította erdőkben és teljesen magával fogja ragadni a játék. Az sem fogja zavarni, hogy a fák, bokrok stb. nem valódi 3D-s objektumok.
A csaták valóban real-time harcok, de ennek ellenére a játék igencsak messze áll az akció-RPG szinttől. A (történetbe jól illeszkedő, ötletes) küldetéseknek sok megoldása van. Minden mindennel összefügg, a szereplőknek - akárcsak az első részben (erről sajna csak olvasni tudtam, személyes tapasztalataim nincsenek) - saját életritmusuk van. A Gothic II világa élettel teli, nem olyan steril és művi, mint az egyébként sok más tekintetben kiváló Morrowindé.
Én a játékot a SW: KotOR előtt vittem végig, és meg kel, hogy valljam, a Bioware játéka -játékmenet és küldetések szempontjából - valami iszanyat primitívnek tűnt a Gothic II után. Még jó, hogy a sztorija viszont fantasztikusra sikeredett...
A játék hibájaként én a több ellenfél elleni közelharcot rónám fel, mely kissé (mit kissé, nagyon!) átláthatatlan. Viszont egy az egy ellen vívni hatalmas élmény. Főleg a különféle csontvázharcosok ellen, akik azért elég trükközősek tudnak lenni!
Amúgy korrekt a cikk!
Endure. In enduring, grow strong.
