de a nap végére már csak hárman maradtunk. Ne vegyetek nagyképűnek de mi hárman nyomtuk (juk) a legjobban az UT az osztályban így nekiültünk még egyszer egymás ellen a Morpheuson... Vmi iszonyat volt amikor a gyerek felszedte a láthatatlanná tévő bizbaszt és a tetőkön ugráltunk egymással szemben. Úgy képzeljétek hogy szembefutottunk egymással és a levegőben lőttünk. Ezt eljátszottuk ötször egymásután, majd elkaptam a srácot. Azaz már tisztán ki tudtam venni az alakját. Átüldöztem a harmadik pályára és ott falhoz szegeztem. Küldtem bele a plazmafegyverrel az áldást de rendesen, láttam ahogy folyik a vére. Átnéztem rá, láttam hogy ő is izzad és már remegnek, görcsölnek az ujjai. Míg így szórakoztunk a harmadik ember ránk küldött egy atobombát amit túléltünk, de ő láthatatlan volt és a lökésnél nem vettem észre hogy eltűnt így folytattam oldalazva a lövöldözést, de már csak a falat lőttem semmi mást... Kifogyott a fegyver, elő a MiniGunt! A legnagyobb poén az volt hogy engem is lőttek és azt hittem, hogy ő volt, majd HIRETELEN... Meghalok és kiírja hogy az a gyerek nyert. Teljes letargiában ülök a széken, verejtékeztem mint az állat majd ő odalép hozzám, megveregeti a hátam és ezt mondja:
"Mögötted voltam"
Mondtam neki bazdmeg és nevettünk egy hatalmasat az egészen

"Félelmetes amúgy, hogy tőled állandóan csak elégedetlenkedő levelek jönnek..." A köbön!